Jó rég volt már, mikor először láttam egy könyv borítóján: "Pisa vizsgálat".
Nagyon meghökkentem, mennyire lezüllött urológia, hogy immár ennyire kendőzetlenül használja a kocsmai argót, midőn a népszerű tudományos ismeretterjesztés szövevényes rekettyésébe tesz kirándulást.

Aztán belelapozva azonnal kiderült, hogy itt nem a vizelet vizsgálat legújabb módszereire kapunk receptúrát, nem doppingtesztek botrányos eredményeiről tájékoztatnak, nem is a korszerű vese- és májfunkciós felmérések lesújtó népegészségügyi helyzetét ecsetelik, hanem azt vágják - az amúgy is porig alázott - magyar tanár (itt a "magyar" nem tantárgyat, hanem egy szerencsétlen sorsot jelez...) képibe, hogy "Drága, aranyos tanerők, ti itt valamit nagyon elbarmoltatok az elmúlt években. Ideje lesz változni, változtatni!"

És valóban,  a kormányzat megértette az idők szavát, lépett azonnal, s reformok sorozata  látott napvilágot hamarosan. Volt új a NAT alatt bőven. Hámán hogyne lett vóna!

Az érettségit úgy megreformálták, hogy a törci tanárok azt sem tudták hirtelen, mire volt jó az, ahogy eddig tanítottak, a matek tancik meg nem győzték átértékelni a pontozási technikájukat. Lényeg, hogy továbbra se legyen órarendben se hittan, se etika, viszont minden feladat megfogalmazása lehetőleg háromszor olyan hosszú legyen, mint eddig, s erőltetettebbnél erőltetettebb szövegek teremtsenek kapcsolatot az élet és a matematika között, hadd szokja a szövegértést (a poroszos oktatásban elhülyített) modern tudásra éhes (hungry) diák. És mindegyik csodát hozó reform mögött ott állt a Nagy Indok: Lám-lám, a Pisa vizsgálat kimutatta, hogy jajj de mennyire gané, meg jujj de mennyire tré a magyar közoktatás.

De ma szemem elé került egy hír, és elbizonytalanodtam.
Lehet, hogy hiába ontá a magyar tanárok vérit egy másik Magyar, a Bálint?
Lehet, hogy - miközben tényleg hasznos átalakítások is történtek - néhány csecsemőt is kiöntöttünk a fürdővízzel? Nem tudom. Zavaros ez az egész. No de hát ebben jó halászni világbanki hitelekkel, sulinettel, interaktív táblákkal, nem?

Hiába gondolkodom, nem értem én a dolgok folyását, még ha elszenvedője részese is vagyok a reformkényszer áldásainak és végrehajtásának. Az alábbi hír pedig csak növelé látleletem homályosságát...

Legutóbb a 2006-os PIRLS felmérésen értek el olyan jó eredményt a magyar diákok, mint a nemrég nyilvánosságra hozott TIMSS-felmérésen. A megszerzett tudás gyakorlati alkalmazását tesztelő PISA-vizsgálaton azonban évek óta gyengén szerepelnek a magyar gyerekek.

A napokban nyilvánosságra hozott 2007-es TIMSS felmérésben a magyar diákok az összes kategóriában a legjobb harmadban végeztek. Sőt, a 8. osztályosok kimagasló eredményeket értek el mindkét kategóriában, szinte csak a távol-keleti országok fiataljai voltak jobbak náluk. Az 59 ország 425 ezer diákjának részvételével zajlott vizsgálat keretében a többi nemzetközi felméréshez hasonlóan megállapították, hogy Magyarországon a szülők iskolai végzettsége, illetve ezzel összefüggésben a család gazdasági és szociális háttere erősebben befolyásolja a magyar diákok eredményeit és jövőbeni kilátásait, mint más országokban.

A PIRLS 2006-os tesztjén 45 oktatási rendszer 4. osztályos tanulói vettek részt, köztük 150 magyar iskola 4-5 ezer diákja. Magyarország akkor kiemelkedően szerepelt, csak négy oktatási rendszer - Oroszország, Hongkong, Alberta (Kanada) és Luxemburg - ért el jobb eredményt. Hasonlóan jó eredményt tíz, gyengébbet pedig harminc ország szerzett a szövegértési feladatokban. A vizsgálat rámutatott arra is: a magyar tanulók többet olvasnak a nemzetközi átlagnál, a szülők azonban egyre kevesebbet.

Az alkalmazásképes tudást előtérbe helyező, 2006-os PISA-felmérés mindezek ellenére azt mutatja, nem javult érdemben a magyar diákok teljesítménye a három évvel azelőttihez képest. A hibahatáron belüli értékek miatt annak idején konkrét helyezést nem, csak bizonyos intervallumokat állapítottak meg.

Ez alapján a természettudományi területen az OECD tagállamok közül a 13-17. helyet szerezték meg a magyar diákok, ami a középmezőnynek felel meg. Szövegértésben a 17-22. helyet érte el a 15 éves korosztály, ami jóval elmaradt az OECD átlagtól. Matematikából a 18-23. helyre volt elég a teljesítményük - tehát itt is az OECD országok átlagánál valamivel gyengébb teljesítményt produkáltak.