Főoldalra

utolsó 3 hsz

  • picur3ka: Gyere elo, malacz! Hat igen, csak az oktatas maga egy nagy tema lenne. Nyilvan, ahogy a XX. szaz... (2013.10.17. 01:27) Tényleg kevés?
  • Corry: @VIC20: Csatlakozom. Volna tényleg mondóka, mert gyakorlatilag minden össze lett zagyválva, néha... (2013.09.11. 19:20) Tényleg kevés?
  • VIC20: Hát, akkor béke poraidra, Malacz. Jó volt olvasgatni az írásaidat. :( (2013.07.23. 10:00) Tényleg kevés?
  • Utolsó 20

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Eddigi posztok

Agyzaj

Szeretek tanítani...
Néha öröm, néha kín, és valamikor egyszerűen csak vicces... Az iskola a storyk kifogyhatatlan tárháza, az oktatás pedig mindig van annyira nyavalyás, hogy vitatémát adjon. Szóval ez egy tematikus blog a tanárságról, a tanításról.

facebook

dinamika

Friss topikok

  • picur3ka: Gyere elo, malacz! Hat igen, csak az oktatas maga egy nagy tema lenne. Nyilvan, ahogy a XX. szaz... (2013.10.17. 01:27) Tényleg kevés?
  • malacz rezignált: @aDingo: :))) Személyeskedő logikája, amivel győztesnek hozza ki magát, remek hangulatba hozott.... (2013.05.14. 09:38) Játszani is engedd!
  • latin szerelő: Másképpen megoldva: Két idő van: a "most" és a "régen". Most András X éves, Béla (70-X) éves Rége... (2013.02.08. 15:59) Törd a fejed! 3.
  • Én is akarok kommentelni: @malacz69 rezignált: Nocsak! Végre valami előrelépés, hogy a jogászok sem fizetnek ha itthon mara... (2013.01.03. 06:16) Orvosképzés, ahogy én csinálnám
  • Netuddki.: @malacz69 rezignált: Baromság! Nyilvánosság, átláthatóság, nyomon követhetőség, személyi felelőssé... (2012.07.31. 12:14) Kettő az egyben: pazarlás és pénzhiány

szavazás;-)

Malacka jó fej blogger?
Hát persze, tök fej!
Óóó igen, igen-igen!
Faja fickó, yesss!
Oui, oui, oui, oui.
Miazhogynagyonis!
  

Ami már véglegesnek vehető

2010.07.07. 17:04 | malacz rezignált | 9 komment

Címkék: reform felvételi érettségi oktatáspolitika

Mielőtt a tárgyra térnék, nézzük meg azokat a legfontosabb változtatásokat, amelyeket az új kabinet már eldöntött, törvénnyel szentesített!

2010/11-es tanévtől

Második osztály végétől ismét van lehetőség alsóban érdemjeggyel is osztályozni. Ha egy iskola úgy dönt, maradhat a csak szöveges értékelésnél is.

Szülői beleegyezés nélkül is lehet buktatni alsóban. Az elsős diákot azonban ezután is csak akkor lehet megbuktatni, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan hiányzás miatt nem tudta teljesíteni.

 

2011/12-es tanévtől a 2014/15-ös tanévig fokozatosan

Heti öt kötelező testnevelésóra fokozatos bevezetése, először csak az 1. és 5. évfolyamon. Tömbösítés esetén is biztosítani kell a mindennapos testmozgás lehetőségét. A módosítás szerint az általános iskola első négy évfolyamán naponta legalább 30 perc játékos, egészségfejlesztő testmozgást kell szervezni.

 

2013/14-es tanévtől

A felsőoktatási intézmények helyett kormányhatározat írja elő, hogy a felvételihez melyik vizsgatárgyból kell emelt szintű érettségi vizsgát tenni.

Nos, nekem az elsővel semmilyen gondom. Tudom, hogy sokan frusztrációs érvekkel jönnek, de kérdem én: ha elviszi az iskolarendszer az alaposan lemaradt gyermeket felsőbb osztályokba, hát nem éppen a frusztráció fog állandósulni a gyermek mindennapjaiban? Dehogynem. 
  Különben ilyen alapon akár a kisgyermekek versenyszerű sportolása is tiltható lenne, hiszen minden verseny maga a lelki megpróbáltatás, a nyíltszíni frusztráció lehetősége. Tudom, mert magam is rendszeresen jártam hajdanán versenyekre. Ó idők, ó frusztrációk;-]]

A testnevelés ügye támogatandó, hisz ép testben virgonc szürkeállomány. A bevezetés több év alatt, folyamatosan történne, ám így is gondot okozhat, hogy a magasabb óraszám miatt több osztálynak lehet azonos időben testnevelés órája. Ez teremgondot és szakszerű tanár hiányát okozhatja. Akadhatnak technikai gondok, ez nem vitás.

Nekem a harmadikkal több gondom van. Azt a problémát, hogy a tanulók nem elégséges számban választják az emeltszintű vizsgát, másképpen is lehetne orvosolni. Matematika tanárként úgy látom, hogy még mindig túl nagy a nívó különbség a kétféle érettségi között. Mondhatni ég és föld a kettő. Az a tanuló, aki középszinten 90%-ra teljesít, emeltszinten jó, ha 30%-ig jutna az írásbelin. Illetve fordítva: aki emeltszinten eljut az 40-50%-ig, az simán 95% körül hozza a középszintet. Az is komoly visszatartó erő, hogy míg középszinten nem kell definíciókat és tételeket kimondani, továbbá utóbbiakat bizonyítani, addig emeltszinten ezt is számonkérik, mégpedig a tanuló számára idegen emberekből álló bizottság színe előtt.

A tanár felől is gondot fog okozni, főleg a szakközépiskolákban. Itt egy-egy osztályban nagyjából 2-4 tanuló akad (ha akad), aki képessége alapján alkalmas az egyetemi képzésre. Eddig ők írhattak egy 90% feletti középszintet, amivel ha szerencséjük volt, be is juthattak. Sok esetben még ennél kevesebbel is... 
Most ez nem lesz elég. Igen ám, de akkor ezentúl kérjük következetesen számon már 9. évfolyamtól az elméletet egy komplett osztályon, ahol ez a többieknek egyáltalán nem érdeke, hiszen nekik az a jó, ha több idő jut az alapvető feladatok begyakorlására?  És hogy jön össze 11. osztálytól egy olyan fakultáció, ahol következetesen és hiánytalanul meg lehet valósítani az emeltszintű tananyag oktatását?

Azt se feledjük, hogy rettenetes méreteket öltött a forráshiány: nehezen jut szakkörökre, felkészítőkre. Ha jutna is, akkor pedig nem lehet kellő létszámban elindítani az alacsony érdeklődés miatt, aminek egyik legfőbb gátja - a csekély számarányú "okoskák" mellett - nálunk az a tény, hogy a tanulók zöme bejárós, csak estefelé jutna haza, ha bent marad  egy kis "délutáni műszakra". 

Mint minden változtatás esetén, most is kicsit az az érzésem, hogy a reformátorok megint a gimnáziumokból indultak ki. Azt ismerik, ahhoz igazítják elképzeléseiket.
Hiba. Nem kéne elvenni a levegőt ettől a sokszínű formától. Nem szabadna a szakközépiskolákat a közoktatás mostoha gyermekeként kezelni.

 

Bookmark and Share
       

A bejegyzés trackback címe:

https://agyzaj.blog.hu/api/trackback/id/tr542136429

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Egyetértek, 100%-ig.
Az irányt jónak látom, a buktatás visszaállításával maximálisan egyetértek.
Az egyetemek viszont lehetnének függetlenek, a kormánynak csak úgy és annyira kéne beleszólnia a szabályozásba, hogy az legyen az érdekük, hogy magas szintű, szakmájukhoz jól értő embereket termeljenek ki, ne pedig tömegben ontsák az elhelyezkedésre képtelen végzetteket.

És ami innen kimaradt, bár nem szorosan ide köthető: Az iskolába járáshoz kötni a segélyt. Itt azt mondom, hogy ez jó, de nem elég. Kellene az is, hogy a tanulmányi eredményhez kötni a segély mértékét, hogy érdekük legyen, hogy a gyerek jül tanuljon, és ne csak a többieket hátráltassa az iskolában. És persze ezzel egy időben védelmet biztosítani a tanároknak fenyegetések ellen.
Kedves TBal,

amit javaslatként leírsz, az nagyon tetszetősnek tűnik, de hihetetlen lelki terhet róna a tanárra, hiszen minden jegylezárásnak súlyos pénzügyi következménye lenne. Ettől függetlenül megfontolásra méltó.

A tanárok védelmén ez nemigazán segítene, hiszen még számolni lehetne a HHH-s (érstd: főleg romaszármazású) szülők jobb jegy érdekében véghez vitt fenyegetőzéseire.

------------------------------------------------------
ADALÉK A POSZTHOZ:

"Az Oktatási Hivatal adatai szerint a középszintű magyar nyelv és irodalom vizsgát a diákok átlagosan 56 százalékosra teljesítették a tavalyi 60,3 százalékos eredménnyel szemben - írta a Magyar Nemzet. Ez, a lap szerint azt jelenti, hogy egy átlagos diák idén csak hármasra érettségizett magyarból a tavalyi négyessel szemben.

Szintén jelentős a rontás matematikából is: a középszintű vizsgák átlageredménye 45 százalék lett a tavalyi 49 százalék után, ami szintén csak egy közepesre elég. A fő tárgyakból kismértékű javulás egyedül történelemből volt tapasztalható, ebből egy átlagos gyerek négyest szerzett.

A legtöbb bukás informatikából volt, de meglepetésre az átlagosnál nagyobb arányú volt az elégtelenek száma magyarból és németből is, miközben matekból szinte senki sem bukott meg.
A Magyar Nemzet azt írta, hogy az emelt szintű vizsgák átlageredményei is romlottak, de lényegesen kisebb mértékben, mint a középszintűek, és az átlagos teljesítmény még így is mindhárom fő tárgyból jelest eredményezett."

KOMMENTÁROM:
Kissé elhamarkodottnak tartom t az utóbbi két év összehasonlítása alapján elvégzett következtetést, mert a matek nehezebb volt, mint tavaly, és amennyire tudom a magyaros kollégáktól, az ő tárgyuk is komolyabb tudást igényelt idén, mint előző évben.

Persze minden reformot meg kell előznie egy kis jelenlegi rendszert fikázó statisztikának;-]]
Meggyes Tamás a sztahanovista !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Hetente 10 tesióra lesz kötelező Esztergomban.

"A heti 10 óra kötelező testnevelésórából hat (az általános iskola felső tagozatán és a középiskolákban háromszor kettő) órát délelőtti testnevelésóra keretében kell biztosítani, négy órát pedig délután. A délutáni foglalkozást a tanulók által - az Esztergomban biztosítható sportágak közül - szabadon megválasztott, sportáganként megszervezendő tanórán kell biztosítani.

A képviselő-testület a délutáni négy óra teljesítésével kapcsolatban azt javasolja, hogy az iskola igazgatója a szülő kérelme alapján felmentést adjon a délutáni négy testnevelés óra látogatása alól minden első és másodikos tanulónak, illetve a harmadik évfolyamtól annak a tanulónak, aki sportszervezet tagja, és legalább heti két edzésen részt vesz.

Az előterjesztésben foglaltak szerint a bevezetendő testnevelésórák megnövelik a tanulók napi óraszámát, ami az eddigiekhez képest későbbre tolja a tanórák befejezésének időpontját. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet ugyanakkor lehetővé teszi a 45 perces tanítási óráktól való eltérést, ezért Meggyes Tamás (Fidesz) polgármester azt javasolta, hogy fenntartóként támogassák az intézményeket ha a mindennapos testnevelés bevezetésével kapcsolatban át kívánnak térni a 40 perces tanórákra. Ezzel napi 30, 35 perc nyerhető, azaz az eddigiekhez képest átlagban mintegy 25 perccel tolódik ki az utolsó óra vége. A 40 perces órákon a tananyag és az órák nevelési-oktatási céljai teljesíthetőek, nem csorbul a gyermekek érdeke - olvasható a közleményben. Az intézményeknek a 40 perces tanórák bevezetéséről a képviselő-testületet 2010. augusztus 31-ig értesíteniük kell.

A kommüniké kitér arra is, hogy a várható költségeket, amelyek a mindennapos testnevelésórák bevezetéséből fakadnak - a megnövekedett tanórák, az azok ellátását biztosító testnevelői pedagógus álláshelyek számát és az egyéb kiadásokat - az önkormányzat biztosítja."

---------------------------

No, hát ez a dolog méltán kaphatja meg az "Közoktatási Asztakurva-díj 2010"-et
@TBal: Elkeserítő, hogy Meggyes Tamás a közismert előzmények ellenére maradni látszik, viszont nagyon be szeretne vágódni a vezetésnél: kétszeresre emelné a kötelező testnevelés órák számát, és fütyül a feltételek abszolút hiányára.Tartok tőle, hogy nem az intézkedés (különben méltánylandó) valódi célja lebeg a szeme előtt.
A rendszeres sportolás valóban nagyon fontos lenne a gyerekeknek, fiataloknak, és az iskolának nyilván lenne ebben szerepe és felelőssége, de a jelenlegi forráshiányos (és tovább romló) helyzetben nincs okunk a derűlátásra ezen a téren sem. Az iskolák továbbra is kénytelenek bérbe adni a sportlétesítményeiket (ha egyáltalán van nekik ilyen), a tanárok többlet óráira nem igen van pénz stb. A mindennapos testnevelés ösztönzése nem új jelenség, de az utóbbi évtizedekben a helyzet inkább romlott, mint javult.
Bocs, rosszul klikkeltem: az előző kommentem (Meggyes, testnevelés) malackára reagált.
@TBal Két szempontot csúsztatsz egymásba.
1. A szociális segélynek végső soron lehet (egyik) feltétele az iskolába járás (ez nyilván nem csupán a romákat érinti, bár az ő arányuk e téren rendkívül magas). Nagyon körültekintően, szakemberek bevonásával szabadna viszont csak végrehajtani az ide vonatkozó rendelkezést, hogy ne növelje tovább a feszültségeket, viszont indítsa meg a súlyosbodó probléma enyhítését.
2. Ösztöndíj vagy más támogatás a jó teljesítményért járhatna Hogy ez milyen módon köthető a szociális helyzethez, nehezen megválaszolható. A hátrányos helyzetű tehetséges gyerekek számára létrehozott Arany János programnak nagyon izgalmas, elemzésre érdemes pedagógiai, pszichológiai, szociológiai stb. tanulságai vannak. Érdemes lenne az oktatásirányítóknak is tudomásul venni, hasznosítani ezeket.
Elnézést, az előbb rosszul klikkeltem. A Meggyes Tamás, testnevelés téma malackára reagált.

Kedves TBal!
Nem lehet a segélyezést és a tanulmányi teljesítményt ilyen módon összekapcsolni. Nem csupán malac említette (megalapozott) érvek miatt. A szociális segélyezés feltételekhez (pl. az iskolába járáshoz) kötése jó gondolat, adminisztratív síkon kontrollálható, bár a végrehajtása nagy körültekintést kíván. És ha az a bizonyos HHH-s már benn van az iskolában, akkor kezdeni is kellene vele valamit. (Figyelmetekbe ajánlom az osztalyfonok.hu honlapon folyamatosan megjelenő Bukdácsoló esélyegyenlőség című rovatot.)
A jó tanulmányi teljesítményért meg ösztöndíj járna. De kiknek? A pozitív diszkriminációt nehezen viseli az elszegényedő társadalom. Az egész egy olyan fájdalmas problémahalmaz, amelynek minden eleme képes indulatokat gerjeszteni.
Most meg kétszer is átment. Malacka, kérlek, töröld ki az elsőt. Azt hittem, nem ment át, ezért írtam újra. Ezerszeres bocs a zavarokért.
Kedves SzJuli!

Nem baj az, h többször átjött, mert másképp fogalmazol a két kommentben, tehát nem zavaró.

Nálunk van az iskolának egy alapítványa, és az már 3,5-es átlagtól is ad ösztöndíjat, ha a gyermek szegény. Ezt a módszert nem ártana, ha az állam jobban átvenné, mert az alapítvány pénze véges.

Működnek mentorok, akik segítségével pénzhez juthat a diák, de ebben időnként zavaros dolgok történnek, nem mennék bele. Sokkal tisztább lenne egy olyan rendszer, ahol tanulmányi eredménnyel és alacsony egy főre jutó jövedelemmel ösztöndíjat lehetne igényelni a helyi önkormányzattól, amit aztán az visszaigényelhetne az államtól.

TBal ötletének talán az a hibája, h nem veszi figyelembe, h egy falusi, szegény roma családból jövő gyermek 3,0-as átlaga legalább akkora teljesítmény, mint egy rendezett háttérrel rendelkező városi, nem roma gyermek 4,2 átlaga (feltételezve a képességek azonosságát).

Üdv.
@malacz69【ツ】rettegéselemző: Jónak tartom az alapítványotok működését, de az említetett probléma nem függhet attól, hogy képes-e egy iskola alapítványt működtetni. Így az egész dolog esetleges, valóban nem ártana, ha ezt a feladatot az állam átvállalná, intézményessé tenné.
Az átláthatatlanság, a háttérben húzódó szakszerűtlenség és korrupció ami pl. a mentorok tevékenységét is hiteltelenné teszi, sürgős (központi) lépéseket igényel. (De nem ilyen handabandázást, mint ami most elindult.)
A HHH-s gyerekeknek ugyan a többsége roma, de azért vannak közöttük sajnos növekvő számmal nem romák is. Igazad van: a teljesítményt erőteljesen befolyásolja a szociális helyzet és a szülők iskolázottsági szintje. Hiszen már közhelyként emlegetik azt a problémát, hogy nálunk a születés pillanatában szinte minden eldől, az iskolák kevés értéket adnak hozzá az életúthoz. Amig ilyen rendszerhibás a közoktatás, nem igen remélhető e téren sem javulás.
süti beállítások módosítása