Főoldalra

utolsó 3 hsz

  • picur3ka: Gyere elo, malacz! Hat igen, csak az oktatas maga egy nagy tema lenne. Nyilvan, ahogy a XX. szaz... (2013.10.17. 01:27) Tényleg kevés?
  • Corry: @VIC20: Csatlakozom. Volna tényleg mondóka, mert gyakorlatilag minden össze lett zagyválva, néha... (2013.09.11. 19:20) Tényleg kevés?
  • VIC20: Hát, akkor béke poraidra, Malacz. Jó volt olvasgatni az írásaidat. :( (2013.07.23. 10:00) Tényleg kevés?
  • Utolsó 20

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Eddigi posztok

Agyzaj

Szeretek tanítani...
Néha öröm, néha kín, és valamikor egyszerűen csak vicces... Az iskola a storyk kifogyhatatlan tárháza, az oktatás pedig mindig van annyira nyavalyás, hogy vitatémát adjon. Szóval ez egy tematikus blog a tanárságról, a tanításról.

facebook

dinamika

Friss topikok

  • picur3ka: Gyere elo, malacz! Hat igen, csak az oktatas maga egy nagy tema lenne. Nyilvan, ahogy a XX. szaz... (2013.10.17. 01:27) Tényleg kevés?
  • malacz rezignált: @aDingo: :))) Személyeskedő logikája, amivel győztesnek hozza ki magát, remek hangulatba hozott.... (2013.05.14. 09:38) Játszani is engedd!
  • latin szerelő: Másképpen megoldva: Két idő van: a "most" és a "régen". Most András X éves, Béla (70-X) éves Rége... (2013.02.08. 15:59) Törd a fejed! 3.
  • Én is akarok kommentelni: @malacz69 rezignált: Nocsak! Végre valami előrelépés, hogy a jogászok sem fizetnek ha itthon mara... (2013.01.03. 06:16) Orvosképzés, ahogy én csinálnám
  • Netuddki.: @malacz69 rezignált: Baromság! Nyilvánosság, átláthatóság, nyomon követhetőség, személyi felelőssé... (2012.07.31. 12:14) Kettő az egyben: pazarlás és pénzhiány

szavazás;-)

Malacka jó fej blogger?
Hát persze, tök fej!
Óóó igen, igen-igen!
Faja fickó, yesss!
Oui, oui, oui, oui.
Miazhogynagyonis!
  

Vitaindító a matematikaoktatásról

2010.07.25. 14:25 | malacz rezignált | 63 komment

Címkék: gagyi érettségi matematika osztályozás oktatáspolitika

"Ami ma a nemzeti alaptantervben (Nat) van, az tragédia" - nyilatkozta nemrégiben Hoffmann Rózsa, oktatásügyi államtitkár. Emellett élesen bírálta, hogy jelenleg csupán 20 százalékot kell elérni az érettségin a ketteshez, miközben a KRESZ-vizsgán 90 százalékot kell teljesíteni. Szerinte azért csinálták így, hogy ne bukjon meg az új érettségi rendszer.

Súlyos szavak ezek, és kétoldalú nehezítésre utalnak: egyfelől a tananyag/tényanyag növelésére, másfelől a vizsga értékelési rendszerének szigorítására, a ponthatárok emelésére. Ha azonban ez megtörténik, katasztrofális eredményre vezethet a matematika területén. 

Hogy lássuk, ez mennyire így van, vegyük szemügyre a hvg.hu egyik cikke alapján a nem éppen szívderítő idei érettségi eredményeket!

1. A tavalyi közepesnél picit jobb átlag idén 2,91-re esett vissza.
  (Ezen belül a nappalisoké valamivel jobb, éppen elérték a 3-as átlagot, az esti tagozatosak és levelezők bőven ez alatt maradnak.)

2. A matematika az egyedüli olyan tantárgy, amelyben a diákok hármasnál rosszabb átlagot értek el.

3. Minden más tárgyat megelőzve közel 800 bukás volt matematikából.

4. A diákok közel kétharmadának teljesítménye az 50 százalékos szint alatt maradt.

5. A gimnáziumi átlag 3,4-es, a szakközépiskolai viszont csak 2,61-re sikeredett.

6. Budapest-vidék viszonylatban összességében nincs lényeges különbség sem a szakközépiskolások, sem a gimnazisták matematikaérettségi eredményei között.

7. Néhány egészen különös egyedi példa: Edelényben 2,18-as jegyátlagot sikerült az ottani szakközépiskolásoknak elérniük úgy, hogy nem is bukott meg senki, viszont több mint négyötödük kettest kapott. A dunántúli Móron 2,1-es átlagot produkáltak a végzősök úgy, hogy szintén nem bukott meg senki, s nagyjából ugyanez a helyzet a keleti végeken fekvő Záhonyban is. Edelényben vagy Móron a gimnazisták érettségije is hármas átlag alatt maradt matekból, Záhonyban pedig csak 2,1 volt.  

8. A magyarral ellentétben matematikából a tavalyinál többen, mintegy két és fél ezren jelentkeztek emelt szintű vizsgára, és ők jól is teljesítettek: a háromnegyedük 60 százalék feletti eredményt ért el.

Ezek után a következő kérdések merülnek fel bennem:

- Rosszabbak, tehetségtelenebbek lettek a tanárok?
- Butábbak, alacsonyabb képességűek lettek a gyerekek?
- Motiválatlanabbak, kiégettebbek a tanárok?
- Motiválatlanabbak, lustábbak a gyerekek?
- Kevesebb általános iskolát végzett gyereket szabadna felvenni érettségit adó képzésre? Túlságosan felhígult ez a terület?
- Húzni kéne a matematika tananyagából? Sok a felesleges anyagrész?
- Növelni kéne a természettudományos tárgyak óraszámát?
- Jobban meg kéne fizetni az iskolai, ingyenes korrepetálásokat vállaló tanárokat? Jusson több pénz a felzárkóztatásra?
- Szigorítani kéne az iskolai fegyelmet? Az elmúlt évek diákjogainak túlhangsúlyozása (liberális iskola) az órai munka rovására ment?
- Legyen matematikából (esetleg még magyarból is a szövegértés miatt) országos vizsga a 8. tanév végén az előírt követelményekből?
- Szüntessék be a fejkvótarendszert, mert az bünteti a normális szintre alkalmatlan tanulók "kiszórását", s így gátja a többiek hatékony haladásának?
- Egyéb észrevétel, konstruktív javaslat az előrelépés érdekében?

Bookmark and Share
       

A bejegyzés trackback címe:

https://agyzaj.blog.hu/api/trackback/id/tr62073462

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

No akkor üdv itt is, és szépen sorra amit amoda is akartam:
Én első körben a tanároknál is bevezetném a 8-16h munkaidőt. Órára felkészülni fel lehet az iskolában is, dolgozatot is lehet ott javítani. Az órák után pedig mivel benn ülnek a tanárok nyugodtan lenne lehetőség az iskola mondjuk 5 matektanárának 5 különórát, vagy szakkört tartani. Naponta. Máris nem kell különórára járni pénzért a gyereknek, ott a tanár ingyen a suliban. A tanártól sem vesz el egy perc időt sem, hisz ugyanúgy 40 órát dolgozik majd mint eddig.

Már kifejtettem: szükség van kimeneti ellenőrzésre: középiskolai felvételinél amely központi lenne, ha nagyon eltér az eredmény a jegyeitől akkor felelősségre kell vonni a tanárát, mert akkor kamu a jegye amit eddig kapott. Ugyanez a felsőoktatási felvételi kontra 12. osztály év végi és érettségi jegyével kapcsolatban.

Fejkvóta rendszer eltörlésére azért van szükség, mert így nem buktatnak az ISKOLÁK (nem a tanárok), mert sok pénzt veszítenek ha elmegy egy bukott diák.

Azokban az iskolákban, ahol a szocializáció hiányában vergődő (nem kifejezetten cigány) tanulók vannak többségben nem tud mit tenni a tanár. Meg kell nyírni a diákok jogait. Megengedhetetlen pl, hogy (megtörtént eset sajnos) egy cigány kölök előveszi a mobilját és teljes hangerővel zenét hallgat az órán. A tanár nem tud vele mit csinálni, csak tanítani tovább. Köszönjük.

Picit csapongok, de így jut eszembe:
Mivel vannak magán tanítványaim több iskolából, van rálátásom pár tanár teljesítményére. El kell mondani azt is, hogy vannak a pályán nagyon nem odavaló tanárok :( Erre sincs ellenőrzés.
Pálinkás professzor úr (nekem már ő így marad, hisz tanított engem 2 évig) kifejtette pár éve, hogy a jelenlegi rendszerben érdemes megnézni kik mennek tanári pályára: idén is DE-TTK matek szak 211 pont, ez a szín kettes tanuló pontszáma, ha van egy nyelvvizsgája. És ezzel már tanárnak lehet menni... Ő úgy fogalmazott kissé erősen, de igaz sajnos amit mondott: jelenleg már csak az elhivatottak mennek tanárnak illetve maradnak a pályán, vagy azok, akiket máshova nem vesznek fel.

Sok kérdésre nem válaszolnék, majd a vita során inkább, de még amit kiemelnék: a tanárok fizetéséhez semmiképp nem nyúlnék, mert ugyanúgy keveset keresnek az ápolók, orvosok, tűzoltók stb stb stb... nem lenne ildomos a közalkalmazottak közül bárkit is kiemelni. Így is jóval többet keres egy 10 éve a pályán lévő volt tanártársam, mint egy 20 éve szolgálatban lévő tűzoltó.
Emlékszem régen is mindenki a matektól parázott.

Mi meg nem, mert nekünk olyan tanárunk volt, aki meg tudta szerettetni velünk ezt a tantárgyat.

A legtöbb a tanáron múlik sztem.

Ettől függetlenül az anyagból sokat lehetne húzni, mert semmi értelme egy 18 éves emberke fejét tömni olyan dolgokkal, amit soha az életében nem fog használni.

Aki meg ilyen pályára készül, az úgyis megtanulja máshol, nem kell miattuk a többieket terhelni deriválással és egyéb dolgokkal.

Viszont meg kellene tanítani a gyerekeket THM-et számolni, meg kamatos kamatot, vagy egyáltalán kamatot, ÁFá-t ilyesmit.
Ezek valóban hasznos tudások lennének.
@Walter Melone:
Nos, kamatszámítás már általános iskola.
THM számolás meg igen durván bonyolult, még az emelt szintű matekot is üti szerintem. Van ahhoz hasonló képlet a függvénytáblában (havi törlesztőrészlet számítása), de még nem láttam olyan tanárt aki tanította volna.
Áfa számítása, meg igazából a THM és hasonlók inkább közgazdaságtan alapjai nevű tantárgyba tartoznának szerintem, amit 12. osztályban kötelezővé tennék heti 2 órában.

A másik pedig amitől én speciel a falnak megyek, az az érvelés, hogy a matekból sok dolgot ki lehetne húzni, mert sosem használod.

Nos, 32 éves vagyok. Sulin kívül Petőfit, Adyt, Aranyt, a komplett Nyugatos pakkot kidobnám, sosem kellett nekem. Belegondolva jobban a válogatott meccseket kivéve a Himnusz is mehet a kukába, az se kell.. soroljam? Ennyit a magyar irodalomról.

Történelem: le tudom élni az életem Mátyás király, az I és II. vh nélkül, de a honfoglalás és az Árpád ház nélkül is teljes életet lehet élni.

Biológia: érdekel engem hogy szaporodnak a mohák? Mi a halál az a potroh?

...

Ha csak azt néznénk, mire van szüksége az embernek az életben, akkor úgy meg tudnám húzni a tananyagot hogy ihaj :o Inkább az alap műveltség definíciója az, amit használni kellene ezen a téren, mi az amit mindenképp tudnia kelljen egy emberpalántának, ha érettségizni akar. Viszont az is tuti ziher, hogy azzal kezdeném, hogy a szóbeli érettségin mindenkivel elszavaltatnám a Himnuszt! Lehet, hogy koordináta geometriából a parabola egyenletére nem lesz szükséged az életben, RÉGEN meghúztak egy szintet minden tárgyból, nem 10 éve. Akkor jobban mentek a dolgok. Akkor meg lehetett tanulni ezeket? Igaz akkor nem volt twitter, iwiw meg akármik amikor én/mi érettségiztünk. Ma már kevés diáknak jut ideje a tanulásra. Akinek igen, annak most sincs nehéz dolga.
@Én is akarok kommentelni:
Amint leírtam olvasható is, hogy a Fidesz jövőre picit, utána meg nagyon meg kívánja emelni a tanárok fizetését. Innentől még inkább nem lesz tekintélye a tanároknak ihaj! Ellenben legalább nem lesznek megélhetési gondjaik.
@Én is akarok kommentelni:

Egyetértek. A tanulás esetében nem csak a megtanult tananyag, hanem a tanulás folyamata is fontos. Matek esetében az egzakt gondolkodás elsajátítása is a célok között lenne, amint látható, ez most nem sikerült.

Az eredményeken fel vagyok háborodva, főleg annak fényében, hogy a ketteshez 20% is elég.

Szerintem különböző mértékben de minden romlott. De szerintem nem csak a matek óraszám, tanárok motiváltsága meg hasonlók tájékán kéne körülnézni, hanem egy teljesen más területen.
Mi a sikeres ember imérve a gyerekek szemében és a sikerhez kell -e az a matematika, meg a tanulás egyáltalán.
Szerintem amíg a gyerekek ilyen több f.szt fogott, mint kilincset "celebeket" néznek a tévében, továbbá láthatóan nem a tehetség, hanem a kapcsolatok és a gátlástalanság érvényesülnek addig a gyerekek nem fognak tanulni, mert vagy van az szülőknek kapcsolatai akkor azért nem, ha meg nincs, akkor meg azért.
Én ezt a szálat is tovább nézném, mert a megoldásnak ez is a része, szerintem.
Nem is emlékszem, hogy valaha is egyetértettem Corryval, de most szerintem megragadta a lényeget. A tanulás alapvetően szándék/motiváltság/akarat kérdése, aztán jönnek a feltételek (köztük a tanár és a tehetség) és aztán így el lehet jutni valameddig. Azonban, ha nincs szándék, akkor hiába a tehetség és a tanár.
Tehát a fő kérdés: miért nincs szándék?
Az válaszom (hasonlóan Corryéhoz): mert a társadalom nem preferálja. A sikerekhez nem szükséges a tudás... sőt!
És akkor térjünk át a politikai síkra: miért nem lehet a tudással előnybe kerülni? Mert nincs verseny! A jelenlegi parlament ÖSSZES pártja elutasítja ezt. Szerintem ez a probléma gyökere.

Sajnos a versenynek van egy negatív megközelítése: az, hogy vannak vesztesek. Ez igaz. De: vannak győztesek is! És általában: minden ember, kellő kitartással, megtalálhatja azt a területet, ahol győztes lehet - tehetséggel és szorgalommal. Én ebben hiszek.

És a versenynek van egy pótolhatatlan hozadéka: az emberek és az értékek a helyükre kerülnek. Társadalmi méretekben ez pedig: minőségi különbséget jelent.
Szerintem a matek az egyetlen olyan tantárgy, amit nem lehet bebiflázni, érteni kell, logika kell hozzá. Aki nem reál beállítottságú, annak nehéz megtanulni, pláne megérteni. Ugyanígy könnyebb a humán beállítottságúak fejébe verni pl. az irodalmat (amitől egyébként a reálosakat veri ki a víz). A tanárok ezeket a különbségeket azzal igyekeznek elfedni, hogy képleteket magoltatnak a diákokkal és azokat kérik számon, de alkalmazni csak az tudja, aki érti is a logikáját. Csak egy egyszerű példa: v=s/t, ezt magoltatják. Na most ha adott a sebesség, meg az idő, számítsd ki a megtett utat és sok diák már meg is van lőve. Ha azt kérdeznék tőlük, hogy hogyan számolod a sebességet, rögtön rávágná, hogy v=s/t. A képletek egyébként benne vannak a függvénytáblázatban, fölösleges magolni azokat (azt véletlenül sem tanítják meg, hol kell benne keresni).
Úgy gondolják, akit érdekel, az úgyis jön majd különórára jó pénzért, aki meg valahogy át akar menni belőle, az meg azért fog menni korrepetálásra a szülők pénzén.
Na, ami Sötét Kormi szavait illeti, én is úgy kezdhetném, ahogy Ő, Corryével kapcsolatban, szóval én sem emléxem, mikor értettem Vele egyet, de most hajlok mondandójára.

Az amerikai - ámbár számunkra idegen és idegesítő - mindenkiben, már ovodás korban belé szuggerált tehetség, vagy inkább annak tudatossá tétele, ha jelen van, ha nem, jut az eszembe.... " Megcsináltad!" - kiáltják a szülők örömittasan a legapróbb eredmény után. Náluk már ott kezdődik a motiváltság.
Akkora egóval indulnak neki az életnek, ami szinte már visszatetsző, de az egyén számára mindenképp előnyös.
Aztán sokaknak nem csak a pofája nagy, de valóban "megcsinálja".

Ehhez képest a "merjünk kicsik lenni'" filozófiája kifejezetten romboló, mindenféle hatékonyságot lapátra tesz.
Ha e szíves felhívás csak az elmúlt évek valamelyikén trillázott is elő Kovács László hangképző szervein keresztül, nyugodtan beismerhetjük, hogy bizony eszerint éltünk azt megelőzően, és azóta is.

Én másnak látom Orbán filozófiáját. Érzi, hogy az alapoknál, azaz a belső tartásnál, önérzetünk megerősítésénél, tudatosságunk fejlesztésénél érdemes kezdeni.
Baromi nehéz felemelni a leszegett fejeket....
És akkor még a nehezebbikjébe tukmált matematikáról egy szót se szóltam...!:)
@#szájbergyerek#: Nem értek egyet a humán-reál szembeállítással. Az persze tény, hogy létezik (absztrakt) gondolkodóképesség és memorizáló képesség és persze létezik gondolkodási mód is. Előző hozzászólásomban említettem, hogy a szándék megléte esetén ki-ki eljuthat bármely területen a tehetségének és a körülményeknek/feltételeknek megfelelő szintre. És akkor láthatnánk, hogy mindenkiben van több-kevesebb ebből is, és abból is.
@Sötét korom: Rendben, neked ez a véleményed. Akkor mivel magyarázod azt, hogy a kommunikáció, művelődésszervező, jogász, bölcsész stb. szokok "népszerűek", míg mondjuk mérnöknek nagyon kevesek mennek. (Ja, hogy ott nem csak megtanulni, hanem meg is kell érteni a dolgokat, nem elég a magolás, vért kell izzadni a 2-esért, míg egy "büfészakon" el lehet alibizni, bulizni pár évet 5,3-as átlaggal.)
@#szájbergyerek#: Első hozzászólásomban írtam, hogy nincs motíváltság és a diploma megszerzése után nincs verseny. Mindenki a könnyebb ellenállás irányába megy. Magolni könnyebb (általában), mint gondolkodni - főleg, ha "nem is éri meg".
@Sötét korom: Bocs, előbb kommenteltem és csak azután olvastam a hozzászólásokat. Még részben egyet is értek vele. Szerintem hosszabb távon megéri "gondolkodni". Mikor főiskolára jártam sajnáltak, hogy nincs pénzem, autóm. Most meg én vagyok a g...i, mert jól fizető állásom van, vettem kocsit, lakásra gyűjtök.
Egyébként tényleg az jön le, többek között a médiából, hogy nem kell okosnak lenned, elég ha szép/jóképű, jó fej, bevállalós vagy, de ez is népbutítás része. Azon kívül vannak olyan szakmák, amik nem túl megbecsültek (pl.: orvos, tanár), míg egy szakmunkás mostanában már kezd felértékelődni.
@#szájbergyerek#: A sikereidnek őszintén örülök! Főleg, ha gondolkodva éred el...:))
Sajnos, társadalmi méretekben nem a Te hozzáállásod a jellemző. Mindenki a legszívesebben "Kulcsár Attila" lenne... És sajnálat, sőt lenézés illeti azt, aki robotol(ni kényszerül).
És a politikai kinevezésekben nem lehet nem észrevenni a verseny hiányát, a kontraszelekciót.
És a gazdaságban sem a legjobban dolgozó a legeredményesebb, míg a rosszul dolgozó sem bukik feltétlenül...
Sziasztok!

Addig, ameddig nem lesz ciki a matektudás hiánya éppúgy, mint a humánműveltségé, és nem lesz a közéletre nagyobb befolyása a mérnököknek, műszakisoknak, addig cseszhetjük, nem csoda, hogy alulmotiváltak a fiatalok.

Nézzétek meg a vezető politikusokat: a döntő többség jogi vagy humán területről jön. Az meg milyen már, hogy ciki, ha nem tudod a mohácsi vész dátumát, de nem ciki, ha fogalmad sincs a megoldóképletről.
@Én is akarok kommentelni:

"első körben a tanároknál is bevezetném a 8-16h munkaidőt. Órára felkészülni fel lehet az iskolában is, dolgozatot is lehet ott javítani"

Volt erre kísérlet, teljesen rossz ötlet sajnos, ugyanis

1. folyton odajön vki, dumál, zavar, nem lehet normálisan dolgozni egy 40 fős tanáriban

2. Én 7:30-ra megyek, és amikor 7 órát legyúrok, mindenre alkalmatlan vagyok, nemhogy nekiüljek dogát javítani. Csak az tud 6-7 óra tanítás után még melózni, aki lazsált a délelőtti adagjánál.

3. Tesi tanár, ének tanár mit csináljon ott 16:00-ig?

4. A dogajavításnál nálunk elő van írva a 2 hét, a készülés mennyisége függ attól, mennyire régen vagy a szakmában, a túlórákat (szakkör, korrep) nem szabad beletenni a 40 órába, bár a szocikormány megcsinálta azt, h 1 éven át kötelező volt heti 2 órát ingyen lehúzni. Ez sokaknál úgy nézett ki, h beültek egy terembe, és mivel nem jött gyerek, dogát javítottak addig is. Míg mások, akiknek a korrepjére volt igény, dolgoztak, és a dolgozatok javítása otthonra maradt. A rendszer nagyon igazságtalan volt, mert a jó tanárok szoptak vele.

-----------------

"vannak a pályán nagyon nem odavaló tanárok"

Jogos, totál igazad van! Sajnos, ameddig a pálya ilyen szarul van anyagilag megbecsülve, nem tudod elküldeni az egyetemet végzett tancit, mert nincs helyette más, akinek a végzettsége is megvan, továbbá nem megoldott a tanárok közötti IGAZSÁGOS bérdifferenciálás, pedig az nagyon kéne, ha már nem lehet bért emelni.

A többivel egyetértek, és milyen kár [nagyot sóhajt], h nem Pálinkás mellett döntöttek, amikor közt.elnököt javasoltak, pedig én nagyon őt preferáltam, és időben szóltam;-]]]:

malacnews.freeblog.hu/archives/2010/06/10/Az_en_jeloltem_Palinkas_Jozsef/
@Sötét korom: Mivel heteroszexuális férfi vagyok és műszaki területen dolgozom, csakis gondolkodva érhettem el. Talán azon kevés szakterületek egyike, ahol még az ész (is!) számít.
@Walter Melone:

"A legtöbb a tanáron múlik sztem."

Biztos ez? Mindegy, h az Apáczaiban, Fazekasban tanítasz, vagy a posztbeli edelényi szakközépben?

A tárgyat igazi valójában csak kevés gyerekkel lehet megszerettetni, ha egy gyengébb osztályban vagy, viszont éppen ezért fontos, h téged, mint tanárt, elfogadjanak, szeressenek, felnézzenek rád, mert ez egyfajta megfeleléskényszert szül a gyerekben, és ez már jó alap, megfelelő motiváció.

Egyszer hibáztam, és túlságosan beletiportam egy olyan gyerek lelkébe (fegyelmi ügy miatt), aki addig szeretett. Ezután rohamosan romlott a matekeredménye mindaddig, míg le nem ültem vele 4szemközt, és nem tisztáztuk a dolgokat, és némiképp meg nem követtem. Igaz, sosem lett már a régi, de vmi visszajött.

Hmmmm, ameddig a matektanárok többsége sem vágja a közgázos dolgokat, és nincs hozzá jó tankönyv sem, addig ez nehezen menne, de igazad van, integrálni lehetne a matekoktatásban, és húzni is tudnék cserébe sok mindent, hidd el.
@#szájbergyerek#: Hetero férfinak is lehet "szerencséje": van itt egy kollégám, akit női főnöke kimolesztált az előző helyéről...:))

Majd amikor vezetői kinevezésre kerül sor nálatok, akkor kíváncsi leszek/lennék, hogy téged, a (tfh) jól dolgozót, vagy a munkából jobban nélkülözhető, s emiatt jobb kapcsolatokkal rendelkező, esetleg jobban öltözködő, "jobban tárgyaló"-t fogják-e kinevezni?
@Én is akarok kommentelni:

"A másik pedig amitől én speciel a falnak megyek, az az érvelés, hogy a matekból sok dolgot ki lehetne húzni, mert sosem használod."

Valóban igazad van, nem azért kell kidobni, mert nem fogja használni, hanem azért, mert nem tesz hozzá a gondolkodásának fejlődéséhez, és a kevésbé fontos tanítása a kimaradt fontos rovására megy. Adott egy keret, és azt a leghasznosabb dolgokkal kéne megtölteni. Hogy mi ez, nah, az nagyon vitás.

Nem értem, miért gondolod, h a tanárok fizetésemelése rombolja a tekintélyüket?
A mai világban a gyerekek és szülők előtti tekintély nagymértékben (ha nem is csak ettől) függ a tanári pálya megfizetettségétől. Egy megfizetett pályára könnyebben néznek fel. Pl. a képzett levéltáros/könyvtáros/boncorvos/stb hiába végez fontos munkát, nem tekintélyes szakmák, mert alulfizetettek.
@Corry:

Alapvetően egyetértek, meg nem alapvetően is:-)

"Az eredményeken fel vagyok háborodva, főleg annak fényében, hogy a ketteshez 20% is elég."

Az is botrány, h a 20 pontos is 2-es, meg a 95%-kal jobb 39 pontos is, ami majdnem kétszer annyi pont.

A mai rendszerben a 100 pontos dolgozatnál 20 pontonként ugrik egyet a jegy, ami hülyeség. Sztem így lenne jó:

33%-tól 2
50%-tól 3
70%-tól 4
85%-tól 5

------------------------------------------

Egy súlyos igazságtalanra hadd hívjam fel a figyelmet!

Ma, aki 21 pontot elér, annak beírják a bizijébe, h
Matematika: elégséges, 21%

Aki elér az írásbelin legalább 10 pontot, de nem ér el többet 19-nél, az szóbelin javíthat. Vegyünk egy gyereket, aki elért 15 pontot, aztán az 50 pontos szóbelin (a saját tanárja előtt) csinál 30 pontot, hála a "jó felkészítésnek".

Van tehát 45 pontja 150-ből, ami 30%.

Tehát az ő bizonyítványába az kerül bele, h
Matematika: elégséges, 30%

Érthető ugye? Ma nemcsak jegy kerül a bizibe, hanem % is!
Az a gyerek járt jobban a példában, amelyik nem kapcsiból ment át, hanem egy megkérdőjelezhető fairségű szóbelivel.

SZÜNTESSÉK MEG A MATEK SZÓBELIT!
@Sötét korom:

Ebbe most, ha akarnék, se tudnék belekötni!:-)
Hasonlókat írtam kicsit fentebb!

@#szájbergyerek#:

"Szerintem a matek az egyetlen olyan tantárgy, amit nem lehet bebiflázni, érteni kell, logika kell hozzá."

Ez így, ebben a formában sajna nem igaz! Magam látom (és fentebb utaltam is rá egy példával), h mennyire sokat számít egy gyereken belül a hozzáállás, a szorgalom. Nem egy példát tudnék arra hozni, h az év végéhez közeledve a gyerek megtáltosodik, és hirtelen az elégtelenek helyett elkezd közepeseket kapni, mert érzi, a kapca szorít. Elkezdi csinálni a házit, figyel és dolgozik órán, stb... és az eredmény meglesz.
A középiskolai matek, különösen középszinten, még relatíve alacsony képességekkel is elsajátítható 3-as, 4-esre. Komolyan!

"A képletek egyébként benne vannak a függvénytáblázatban, fölösleges magolni azokat"

Sajnos ez is egy közkeletű tévedés!
Aki nem tanulja meg adott pillanatban a képletet a következő órára, azzal sokkal nehezebb haladni, ráadásul egy idő után azt sem fogja tudni, h az adott dologra van képlet, és nem keresi a táblázatban.

Aki sok képletet tud, az később is emlékezni fog rá, h az adott dologra van képlet, ezért tud azzal, mint eszközzel gondolkodni. Tehát azért kell adott friss anyag esetén tudni a képletet (és annak helyét a táblázatban), h később is emlékezz annak létére és megtalálásának helyére. Érettségin ez nagyon fontos.

(Folyt. később Hölgyivel:-] )
@Sötét korom: Szerintem az utóbbit, valakinek dolgozni is kell :)
@malacz69【ツ】rettegéselemző:

"Nem egy példát tudnék arra hozni, h az év végéhez közeledve a gyerek megtáltosodik, és hirtelen az elégtelenek helyett elkezd közepeseket kapni, mert érzi, a kapca szorít. Elkezdi csinálni a házit, figyel és dolgozik órán, stb... és az eredmény meglesz."

Ez a gyerek a "ne bukjunk meg azt' jó'van" hozzáállást képviseli, láttam már én is ilyet. Még ha van esze is, nem tanul. Vagy azért mert lusta, vagy azért mert nincs tanár, szülő, rokon, ismerős, aki motiválja.

Nem azt mondtam, hogy ne tudjon fejből egy képletet sem, mert benne van a táblázatban, hanem azt, hogy az összefüggéseket is el kéne magyarázni a diáknak, különben marad a képletmagolás.
@malacz69【ツ】rettegéselemző: Sok felsőoktatási intézményben bevett gyakorlat, hogy csak 50%+1 ponttól adnak kettest.
Nem kéne ezt bevezetni már középiskolában?
Egyből lenne motivációja annak is, aki csak ki akarja bekkelni a tárgyat.
@#szájbergyerek#:

"az összefüggéseket is el kéne magyarázni a diáknak, különben marad a képletmagolás"

Átlagképességű gyereknek totál felesleges elmagyarázni/levezetni, hogy hogyan jön ki pl. a gömb térfogatának képlete, de akár még a gúla térfogatképlete sem olyan egyszerű ügy. Viszont használni muszáj.

Inkább az lenne a lényeg az ilyen képleteknél, h teljesen világos legyen minden betű jelentése. (Pl. egy gyerek se keverje a sugarat az átmérővel, a befogót az átfogóval)

Az is fontos, h tudja értelmezni az olyan képletet, mint pl. a henger, vagy csonkakúp felszíne, hiszen adott esetben tudnia kellett érettségin úgy alkalmazni, h bizonyos részeket elhagy belőle, mert pl. egy henger kúpban/csonkakúpban fejeződött be, így a felszínnél óvatosnak kell lenni, mi látszik, és mi nem.

Az 50%+1 irreális!
Idézek a posztból:

"A diákok közel kétharmadának teljesítménye az 50 százalékos szint alatt maradt."

Ekkorára emelni lehetetlen, az maga a katasztrófa lenne.
Még a 33%-ra emelés is csak akkor nem okozna botrányt, ha könnyítenének picit a feladatokon esetleg azzal, h több témakörről mondanák ki, h az nem lehet középszinten, így a maradékból lehetne tartani, sőt, egy picit javítani a szintet, h a 33% ne okozzon brutális visszaesést a bukási stat-ban, ám mégse mondják azt a kívülállók, h nagyon levitték a szintet.

Ma középszinten, a gyengébb gyerekeknél fennál a "sokat markol, keveset fog esete". Gyakran hallom gyerektől, h "mire megértem, már megyünk is tovább". Ezeknek a gyerekeknek több idő kéne a begyakorláshoz, ami viszont nincs, mert akkor nem jutunk az anyag végére, ami lényegében törvényszegés, hiszen a NAT a mi törvényünk.

(Magamnak: Hölgyitől restanciám van...)
@malacz69【ツ】rettegéselemző:

"Átlagképességű gyereknek totál felesleges elmagyarázni/levezetni, hogy hogyan jön ki pl. a gömb térfogatának képlete"

Nem erre gondoltam, bár velünk is megtanították, értelme nem volt, de nem is haltunk bele.

"Inkább az lenne a lényeg az ilyen képleteknél, h teljesen világos legyen minden betű jelentése. (Pl. egy gyerek se keverje a sugarat az átmérővel, a befogót az átfogóval)"

Valami ilyesmiről írtam, meg arról, hogy ha mondjuk 3 adat van a képletben, akkor bármelyik kettő ismeretében hogyan lehet számolni a harmadikat. (Nem kell 3 képletet bemagolni csak egyet.)

Azért a feleletválasztós tesztek szintjére nem kellene levinni a metekot, mert már lassan ott tartunk.
matekból pl könnyen lehet olyan csinálni hogy általános pl web alapú államilag ellenőrzött szabványos felmérőt íratni év elején, aztán év végén megint és összehasonlítani és mérni a tudás , képességek stb növekedését ezzel gyakorlatilag a tanár teljesítményét és azt erősen jutalmazni ill a legjobbakat pl videóra venni és visszacsatolni a többi tanárhoz hogy ő úgy csinálja pl cigós környezetben innen idáig eljutni így lehet ennyire képes a legjobb ...minta
és lám az működik csináld te is jobban és ezzel keressél többet persze ... és akkor ez egy pozitív feed back szerű teljesítményarányos ösztönző valami
@malacz69【ツ】rettegéselemző:
Ha egy tanárra azért néz fel egy diák, vagy egy szülő, mert sokat keres, már régen rossz.
Mit értünk a tanári pálya megbecsülésén? Azért becsüljünk meg egy pályát, mert sokat lehet rajta keresni? Akkor már megint elúszott a hajó.
Azért menjen a gyerek fizika tanári pályára, mert ott sokat lehet majd keresni? Aucs!
Első körben a társadalmi tekintélyt kell visszaállítani, utána építkezni tovább. Amíg egy gyerek megverhet egy tanárt és még ki se rúgják, bármi próbálkozás értelmetlen. Ha anyuci megtépi a tanárnőt, majd a bíróságon még ki is jelenti, hogy büszke a tettére és megint megtenné, a bíró pedig továbbra sem ülteti le, mit akarsz elérni? Ha a gyerek telefonon való zenehallgatással tönkreteheti az órádat és semmit nem tehetsz ellene, mit akarsz? Gondoltam megtörtént példákat hozok fel, úgy életszagúbb.

Miért tartom rossz ötletnek a tanárok fizetésének emelését? (amúgy akadémikus a kérdésfelvetést, jövőre már emelik a fizetéseteket, és utána is már az a cél, hogy minél jobban keressetek)
Azért, mert a társadalomban tudok még sok olyan posztot mondani ami szintén alul van fizetve. Emeljük ki inkább a tűzoltókat!
Ha nincs diplomája (az ismerősömnek aki tűzoltó nincs), akkor a tűzoltó bruttója nem lesz annyi, mint a tanár nettója pályakezdőként.
Később még inkább. 20 év tűzoltói tapasztalattal elérte a 100k nettót. Neked mennyi a fizetésed?
Elő kell venni egy naaagy papírt, felírni rá a tanárt, tűzoltót, orvost, nővért, stb... Találsz vagy 50 ilyen munkakört simán.
Megduplázod a fizetésüket, és máris megbecsültek lesznek? Pénzt meg veszünk fel az IMFtől hozzá :o Bocsi :)
Amint meg tudod indokolni nekem, hogy 10 év munkaviszonyt tekintve miért a tanár fizetését emeljük fel 150k nettóra, mint egy tűzoltóét 100k nettóra,
azonnal meggyőzhető leszek. De addig nem. Sajnálom. És mondom ezt úgy, hogy tanár voltam és tudom milyen kevés a fizetése egy tanárnak.
Ráadásul a versenyszférában nap mint nap tesztelve van az ember, a tudása, a tűzoltóé is ugye.. Egy tanár hol, mikor van tesztelve? Említettem már korábban is ezt, el is ismerted.

És legvégül: mind a Fidesz, mind az SzDSz próbákozott a tanárok fizetésébe egy teljesítmény alapú részt is beépíteni. Ez a tanárok esetében lehetetlen. Nem tudom, hogy nem lehet ezt felfogni. Ok, íróasztal mellett lehet jól hangzik, de...
Ha egy falusi iskolában a cigány osztályban a 3-asért vért izzadsz, a Fazekasban azért 4-esről indulsz, ha nem rontod el nagyon 5-ös lesz a gyerek.
Ráadásul könnyen belecsúszhatunk abba is, hogy ha 5-öst adok akkor növekedik a fizetésem, ha 1-est akkor csökken? Vagy ki értékel? A diákok? Húúú, utálom a tanárt, pontozzuk le és csökken a fizetése? Az a tanár aki nem tanít, és beszélgetünk csak az órán meg kapjon sok sok jó pontot, a fizetése meg emelkedjen? Más tanárok, felettesek nem tudják megítélni a munkámat csak akkor, ha hosszú ideig figyelemmel követik az óráimat, és akkor is ott a szubjektivitás (ki kivel jár sörözni). Nem, ez objektíven nem mérhető. _szerintem_

Amúgy jól értettem, hogy a tesi és énektanár jóval kevesebb munkáért kapja szerinted ugyanazt a pénzt amit pl. te? Mennyivel csökkentsük a fizetésüket? 25% megfelel? :o
@malacz69【ツ】rettegéselemző:

"A diákok közel kétharmadának teljesítménye az 50 százalékos szint alatt maradt."
Ekkorára emelni lehetetlen, az maga a katasztrófa lenne.
Még a 33%-ra emelés is csak akkor nem okozna botrányt, ha könnyítenének picit a feladatokon esetleg azzal, h több témakörről mondanák ki, h az nem lehet középszinten, így a maradékból lehetne tartani, sőt, egy picit javítani a szintet, h a 33% ne okozzon brutális visszaesést a bukási stat-ban, ám mégse mondják azt a kívülállók, h nagyon levitték a szintet.

Miért lenne lehetetlen az 50%+1-re való emelés?
Rég olvastam az alkotmányt, de már felesleges is lassan... alanyi jogon jár mindenkinek az érettségi? Nem? Akkor mi itt a gond? Tessék tanulni és meglesz az így is.
@hölgyválasz:

Abban igazad van, h fontos az önbizalom adás, de részint nincs mire, részint meg a megnőtt önbizalmat sokszor nem a hatékonyabb tanulásra, hanem a fegyelem megbontására használják.

Az amcsi példa az oktatás terén sztem nálunk nem ül, mert egyrészt nem vmi hatékony az, ami ott megy, másrészt nálunk nincs hagyománya az ottani mentalitásnak.

@Sötét korom:

"Nem értek egyet a humán-reál szembeállítással."

Annál is inkább, mert a magyar megalapozza a matekos szövegértést, a matekos logika és precizitás hasznosul pl. a helyesírásban is.

@Don T. Boy:

Telitalálat!
Az sem csoda, h az orvosi szakmákon belül sokkal népszerűbb a nőgyógyászat, mint a patológus, és nem feltétlen azért, mert a nuni látványa izgalmasabb a hullák boncolásánál:o))
"- Egyéb észrevétel, konstruktív javaslat az előrelépés érdekében?"

Gyakorló matektanárokat össze kellene terelni egy blogra, hogy vitasság meg a helyzetet.

Én nagyjából kívülálló vagyok, de van egy kevés oktatási tapasztalatom (Gyöngyösön, a főiskolán tanítottam 1-2 félévet). Állítólag eredményes voltam, mert a hallgatóim lényegesen jobban vizsgáztak, mint a többiek. Én megpróbáltam az érdeklődést ébren tartani - gyakran kérdeztem Tőlük - előadás közben is. De ezt kevés tanár tudja megtenni, mert nagyon fárasztó tud lenni. És igyekeztem elérni, hogy TÉNYLEG értsék az anyagot.

A matematikának szerintem ez a kulcsa, de ebben nincs egyetértés, mert pl. más és más az ELTE-s és a JATE-s értékrend. Formálisabb vagy analitikusabb. A modern matematikában sokan a formalizmusban hisznek. Pl. ELTE-s analizis tanárom büszke volt arra, hogy minden évben más könyv alapján tanítja ugyanazt a tárgyat, míg a JATE-n az 50 éve változatlan jegyzetre esküdtek.

A tanárkérdés természetesen kulcskérdés, de ismereteim szerint Angliában az iskola irányító manager (igazgató) szerepét tartják a legfontosabbnak. Az iskolák eredményeit tesztelik, és ha gond van, a managert rúgják ki. A manager pedig nyilván keményen fogja a tanárokat - saját érdekében.

Más a tömeg és más az elitképzés. Az elit kiválasztása szerintem Mo-on jól megoldott. Már alacsony osztályban (3-4-ben lehet versenyezni). A lányom már 2-ban beült a 4-esek felkészítésére. Persze Mo-on döntő a szülők szerepe, de a versenyek mindenki számára elérhetőek. Így mindenki könnyen kalibrálni tudja a tehetségét, tudását.

És egy példamondat egy angol könyvből, ami megragadt bennem: Mathematics is a solitary activity. Azaz a matematika egyszemélyes elfoglaltág.
@riksafighter:

Jó ötlet, de ha a diákok tudják, mire megy ki a dolog, és a tanár pénze is függ tőle, akkor a tanár a diákok kiszolgáltatottjává válik, ugyanis ez egy olyan mérés lenne, amelyikben a tanulónak nincs saját motivációja, úgy értem, nem kap rá jegyet meg ilyesmi, ezért aztán, ha nem csípik a tanárt, még akkor is ki tudnak cseszni vele, ha egyébként rendesen megtanította.

Csak olyan mérésből lehet levonni következtetést (pl. érettségi), amiben a gyerek is érdekelt, így nem játszanak a személyes konfliktusok. Persze itt is kell ismerni a bemenő szintet, amit viszont adhat a 8-dikos (országos szinten összeállított) felvételi, amiben szintén megvolt a személyes érdekeltség.
@Én is akarok kommentelni:

"Azért menjen a gyerek fizika tanári pályára, mert ott sokat lehet majd keresni? "

Azért, ha mással nem lehet oda motiválni. Nézd, aki tudja jól a fizikát, ma totál lúzernek számít, ha tanárnak megy, nem vmi jól fizető műszaki pályára.
Ettől még igaz, amit utána írsz a tekintélyről.

A közszférában mindig ott kell fizetést emelni, ahol leginkább elszállni készül a stabil, színvonalas működés. Ha nővérhiány van, akkor a nővérek fizetését, ha pedig fizikaszakos tanárhiány van, akkor a fizikatanár fizuját.
Most az a baj, h ugyanannyit keres az a tanár, amelyikből nincs hiány meg akiből van. A bértábla és a pénzhiány együtt nem hagy lehetőséget differenciálásra, h többet tudj fizetni a hiányszakosoknak.

A teljesítményértékelésrűl:

Azt gondolom, h a tanári munka objektív értékelése zsákutca, mert tele lesz igazságtalanságokkal (te is írsz ezekről) és ráadásul eszement bonyolult is.

Én abban hiszek, h elégedettségi méréseket kell tartani, és azokat kell összesíteni.
Elégedettségi mérés alanyai:
diákok, szülők, a tanár főnökei.

Nem tudom elképzelni, h ha egy ilyen szubjektív elégedettségi mérésen minden faktorban jól szerepel a tanár, azaz elégedett gyerek, szülő, főnök, akkor mégse lenne jó tanár az illető.

Ezeket az elégedettségi méréseket lehetne súlyozni:
pl. gyerek 30%, szülő 20%, főnökeim 50% (MK-vezető, igh, igazgató).

Lényeg: sok-sok szubjektivitás összegzésének eredménye objektívabb lesz, mint egy objektívizált pontrendszer.
@malacz69【ツ】rettegéselemző: Amennyire én tudom, nyugaton szerveznek/készítenek mindenféle rangsorokat a tanulóknak. Ebben általában mindenki előrébb akar kerülni. Így aztán megoldott, hogy a tanulói szándék meglegyen.

Minden tanárnak más tanár gyerekeit kell vizsgáztatni, mert Mo-on eléggé gyanús (persze más országokban is), hogy sok helyen csalnak/kivételeznek - ha nem tesznek ellene.

Szerintem nem nehéz probléma a tanárokat minősíteni. Szakfelügyelet mindenütt van.

Ja és ha valaki sokat blogol, az nagy negatívum...:)))
@malacz69【ツ】rettegéselemző:
Értem, tehát olyan differenciálást gondolsz, mint amit behoztak most a rezidens képzésnél: hiányszakmáknál +50% fizetés.
És mivel magyar, töri stb. szakos tanárból van jelenleg kb. 100k az országban felesleg, az ő fizetésüket nem kell megemelni, a magyar szakos tanár jobban van "megbecsülve" mint a fizikás? Szét kellene választani szerintem a megbecsülés, a hiányszakma és a fizetés kifejezéseket, mert érezhetően nem lehet összevonni őket szerintem.

Amúgy ez Magyarországon 2010-ben szerinted nem fog igen durva feszültségeket szülni a tanáriban? Aki melletted ül, fiatalabb 10 évvel mégis 40k-val többet keres?
Ráadásul arra nem is reagáltál, hogy mivel egy tesi/ének tanár konkrétan kb. feleannyit dolgozik mint egy kémia/fizika szakos, akkor mennyi pénzt vennél el tőlük?
@malacz69【ツ】rettegéselemző:
A szubjektív megítélésekről:
6 évig tanítottam, ez alatt 2 órámon volt benn a főnököm (ig. helyettes), a szülő mi alapján ítélne meg engem? Az évi 2x5 perc találkozás alkalmával? Ráadásul volt olyan osztályom, ahol 4 év alatt 3 szülőt sikerült megismernem...
A gyerek pedig ha nem "elit" iskolába jár, hanem lemaradófélben lévő terület egy iskolájába, az alapján ítél majd, mennyire kedveli a tanárt, nem pedig hogyan tanít. Konkrétan az osztályomban a biológia tanárunkat imádták, hiába állt az osztály 3/4-e bukásra. Az ok: 25 éves, nagy mellű... folytassam? Szakmunkás osztály. Azért kapott volna az én osztályom ítélete nyomán több fizetést, mert jók voltak a mellei (tényleg:).
"25 éves, nagy mellű... folytassam?"

Nő? Szőke? Kék szemű?
Tőle én is szívesen tanulnék biológiát, főleg a gyakorlatban ;)
Még most is, nem hogy tizenévesen :)
Érdekes dolog egyébként egy másik ember munkáját és a munkájának minőségét megítélni. Erre egzakt módszer nincs, marad a korlátozott racionalitás, mint oly sokszor az életünkben. Jó, persze egy üzletkötőt általában egy skalár számmal lehet jellemezni, de például egy könyvelő, egy HR -es vagy hasonlónál mi alapján mondod meg, hogy az illető jó -e avagy senem. Szerintem ugyanez van a tanároknál is.

Alapjában véve egy bizonyos egészséges egyensúly esetén én sem állítanám szembe a humán és a reál szférát, de mostanság az országban szerintem nagyon elbillent az egyensúly és kilóg a lóláb. Sok érettségi korú gyermek inkább elmegy egy humán lufihámozó büfészakra és utána majd kesereg, hogy nincs értelmes állása, semmint kitanulna egy rendes szakmát.
Persze megéri "tanulni" (nem véletlen az idézőjel) hiszen a "diplomás" (megint nem véletlen) minimálbér 110 ezer körül van...

Hát itt is akad sokminden ami a gazdaság rendbetételéhez fontos lenne. A szakik megbecsülése, mert mostanság belőlük egyre kevesebb lesz.

Magamnak: nekem nincs semmi restanciám a Hölgyi felé :-))))))))))
@Corry: Megint alapvetően egyetértek, de hozzátennék 1-2 dolgot.

1. Amennyire én tudom, nyugaton még kevésbé van megkülönböztetve a reál és a humán. Náluk a humán sokkal reálabb, mint nálunk. Az ügyvédek sokkal reálabbak (elmozdulnak a közgáz/szociológia irányába) mint nálunk és a közgazdászok is sokkal reálabbak (elmozdulnak a matematkusság irányába), mint nálunk.

2. A teljesítmény mérése szerintem megoldható. Párhuzamosan kell kezelni a követelmények pontosításával és alapvetően a kimenet (felvételik/versenyek/egységes felmérők) ellenőrzésére gondolok. De itt még sok kidolgozandó részlet van, illetve meg kellene nézni, hogy más országokban ez hogy megy. Mi az ami átvehető?
Jó technika lehet az is, hogy önmagához képest mennyit fejlődik egy iskola tanulógárdája.

Természetesen vannak speciális helyzetű iskolák, akiktől már az is szép, ha (elfogadható szinten) működni tudnak...

De a lényeg a lényeg: a tanár tevékenységének el kellene érnie az értelmiségi munka egyéb területein megszokott egzaktsági szintet.
Hasonlóan "nem egyszerű" probléma pl. az informatikus, a mérnök munkájának mérése/értékelése mégis a legtöbb helyen van differenciáltság.
Nos, szerintem első lépésként be kellene vezetni az ellenőrzést középiskolai központi felvételivel és visszacsatolási ellenőrzéssel az általános iskola felé, illetve a felsőoktatási felvételivel dettó vissza a középiskola felé.
Ezzel a kamu jegyek lennének kiszűrhetők.

Ezután én a munkaközösségi vezetőre pakolnék némi plusz terhet, lévén ő csak ott van a tanáriban, maga is tanár. Neki kellene ellenőriznie közvetett módon a tanárok teljesítményét. De nem óralátogatással, mert úgy csak kirakatórákat láthat. Az általam megtapasztalt sz@r tanárokat már annyival is le lehetne buktatni, hogy elkérsz időnként 3 olyan tanulótól füzetet, akik megbízhatóan jegyzetelnek.
Ezzel kiszórhatók lennének az oda nem illők is (egy jó része).
@Én is akarok kommentelni:
Szerintem is csak szándék kérdése és a rossz tanárokat pillanatok alatt ki lehetne szűrni. Az az igazgató, aki ezt nem tudja megtenni (de legalábbis elvi szinten nem tud nyilatkozni), azonnal leváltandó.

Persze jó tanárokat nem mindig egyszerű leakasztani a polcról... és az iskolának muszáj működnie.
@Én is akarok kommentelni:

"Miért lenne lehetetlen az 50%+1-re való emelés?
Rég olvastam az alkotmányt, de már felesleges is lassan... alanyi jogon jár mindenkinek az érettségi? Nem?"

Nem, de ha adott feladatsor nehézség mellett 20%-ról 50%-ra viszik, akkor a mostani korosztályos kb. 80%-os (?) érettségiző arány drasztikusan csökkenne. Ezt minden politika kudarcként éli meg, mert nem tudná cizelláltan kommunikálni befelé, kifelé meg pláne nem.

Ráadásul zavart is okozna, hiszen az új2-es, 3-as, stb... egész mást jelentene, mint a régi. Ilyen durván semmilyen rendszerbe nem szokás beavatkozni.
Amikor én érettségiztem, akkor 50 pont volt a 100 % (minden feladat jól megoldva). Én elértem 140-et. De lehet, hogy 10 pont elég a 2-eshez. Minden a feladatsor nehézségi fokától függ. Matekban nagyon nagy különbség van az emberek közt (de nemcsak matekban): van aki már középiskolás korában profi valamiből.
Mondták azt is, hogy egyes bölcsész/nyelvi szakokon többet tudnak az egyetemre bejutáskor, mint végzéskor.

Egyetemen szokás a 2-es szintet 50%-hoz kötni, de szerintem ez sem mindig járható: ha egy orvos csak a felét tudja a tudnivalóknak... az kész életveszély!
@Sötét korom:

A túlzott formalizmus nemcsak egyetemen rossz (egyébként az én időmben az ELTE-n két analízis tanszék volt, és ebben pont ellentétesen gondolkodtak) , hanem középsuliban is. Én még arra is hajlamos vagyok időnként, h - bár hibásan, de - a szemléletes jelentéssel definiáljam a fogalmat magát. A fogalmak annál precízebben vezethetőek fel, minél jobb az osztály, de sok tanár nem képes engedményeket tenni, és még gyatra osztály esetén is ragaszkodik a precíz definíciókhoz.

A kérdésekkel való folyamatos operálás engem is jellemez, nagyjából enélkül nem is megy a heurisztikus tanítás, pedig amit a gyerek maga fedez fel (okos rávezetés után) az sokkal jobban megmarad benne. Sőt: bármilyen időpazarlásnak tűnik, nagyon fontos a táblánál való dolgoztatás! Amit ott tesz, az is sokkal jobban rögzül.

"Minden tanárnak más tanár gyerekeit kell vizsgáztatn"

Ezzel az a baj, h hiába vezettek be 2005-ben új javítási metódusokat, még ma is sok tanár képtelen jól javítani. A javítókulcsban vannak ún. kettősvonalak, amiket a mai napig sem értelmeznek jól sokan, és ezt a diák pontszáma bánja.

Engem megölne a méreg, ha a diákom egy olyan tanár kezébe kerülne a javítás által, aki nem kellő gondossággal szedi össze neki a pontokat.

Én inkább abban hiszek,h középszinten maradjon a javítás a tanító tanár kezében, ám sokkal gondosabb legyen a javítás kontrollja, esetleg büntessék is azt, aki egyértelműen nem tartja be a javítókulcsot. Szvsz elég lenne, ha a dolgozatok 20%-át (osztályonként kb. 5) nagyon gondosan ellenőriznének, persze úgy, h a javítótanár nem tudná előre, melyik az az 5 fő.

@Én is akarok kommentelni:

"Amúgy ez Magyarországon 2010-ben szerinted nem fog igen durva feszültségeket szülni a tanáriban? Aki melletted ül, fiatalabb 10 évvel mégis 40k-val többet keres?"

De szül.... azokban, akik vannak olyan bunkók, h bár az igazgató szépen elmagyarázza az okát, mégsem képesek felfogni, h a hiányszakokon többet kell fizetni. Bennem feszkó nem lenne, az tuti. Régebben már átéltem ezt, h kisebb végzettség faszi többet keresett, mint én, csak mert abban az időben lasszóval is alig lehetett angol, illetve informatika tanárt fogni.

"Ráadásul arra nem is reagáltál, hogy mivel egy tesi/ének tanár konkrétan kb. feleannyit dolgozik mint egy kémia/fizika szakos, akkor mennyi pénzt vennél el tőlük?"

A feleannyi túlzás, de tény: kevesebbet dolgoznak.
Én már rég mondom, h a kötelező óraszámokkal lehetne megoldani ezt a feszkót. Más legyen a tesisnek, és más a magyarosnak és matekosnak.
Mondjuk úgy: kasztrendszer a kötelező óraszám szerint.

agyzaj.blog.hu/2009/11/17/ha_en_lennek_pokorni_avagy_oktataspolitikai_otletroham

(Ebben van egy alfejezet ezzel kapcs.)
@malacz69【ツ】rettegéselemző:
Az én időmben is két anal tanszék volt és most, hogy mondod, valóban így lehettek felosztva:
A formalistára példa lehet Székely Sándor, aki arról volt nevezetes, hogy nappalin egyszerre végezte a fizikusi és a matematikus szakot.
A gondolkodósra pedig Karvasz Gyula: aki megtette azt, hogy megállt előadáson, mert nem értett valamit és képes volt a hallgatóktól segítséget kérni... Mert tudta, hogy minek kell kijönni, de hirtelen nem látta, hogy miért/hogyan.

De ELTE szinten a formalista felfogás volt a jellemző, mig JATE szinten pedig a gondolkodós felfogás.
Szia,
akkor most sorba: nem hinném, hogy átlagban tehetségtelenebbek lennének a mat.tanárok, ill a szinvonal régen is meglehetősen egyenetlen volt.
Pont most beszéltem egy gyerekkori osztálytársammal aki csicságóból jött haza és az építőmérnöki diploma után taposott le. Megállapítottuk, hogy akik annakidején a /b- be jártak, mind sokkal könnyebben szerezték meg a műszaki v mat/fiz diplomájukat, mert Kőhalmitanár mennyivel jobb volt, mint a mienk(aki jóval később a történelemtanár igazgatóval együtt halálra itta magát). Mi bezzeg vért izzadtunk a főiskolán:D. Ebbe még a középiskola is bejátszott, ami számomra katasztrófa volt xD.
-Gyerekek képességei: sok tekintetben talán, de ebben a vonatkozásban nem tudom elhinni. Az tény, hogy az érdeklődési paletta teljesen átalakult.
-Tanári motiváltság: ezt lehetségesnek tartom. Már régebb óta nem olyan nagy kiugrási lehetőség a tanári pálya.
-Gyermeki motiváltság: hát erről könyveket lehet írni. Az biztos, hogy ha a tanár és általában a környezet motiválatlan, depi, lusta, érdektelen az a lehető leg rosszabb hatással van a gyermeki motivációra bármilyen téren.
-Érettségit adó képzések: sztm. nem. Az iskolának kéne változnia.
-Húzni: elképzelhető, h túlságosan nagy területet akarnak megtanítani, túlságosan szórt az anyag, nincs idő egy-egy rész alaposabb átrágására. Nem tudom. Az én időmben talán ez még nem volt akkora baj.
-A természettudományos órák számát szvsz növelni kéne.
-Az ingyenes korrepetálásokat, felzárkóztatást abszolúte jobban kéne fizetni.
-A fegyelemmel is baj van, de nem biztos, hogy a szigorítás drákói módozatai a legmegfelelőbbek.
-Valóban, lehetne záróvizsga a 8,év végén. Ez jó ötletnek tűnik.
-Fejkvótarendszer...hááááááát! Ezt azért jobban át kéne gondolni. Sztm messzire vezetnének ennek a következményei. Nem vagyok biztos, de inkább nem.
-Végül, szerintem a természettudományok oktatásában és különösen a matematika oktatásban volna a legnagyobb szükség valamiféle paradigmaváltásra, aminek következtében egy következő generáció tanárai már sokkal motiváltabbak lennének, sokkal okosabban használhatnák ki a tárgyban rejlő játék(osság) és a gyerekekben lévő versengésre való hajlam lehetőségeit és tudhatnák ami a legnehezebb; a gyermekek figyelmét lekötni.
A figyelemhiány ma mindennek az oka. Koncentráció és tanulási képesség a kulcsszavak.
Az első 4 év az iskolában pedig döntő a továbbiakra nézve.
Itt a legkomolyabb együttműködésre volna szükség tanár, iskola-pszichológus-szülő részéről.
"Az első 4 év az iskolában pedig döntő a továbbiakra nézve."

Szerintem ez nem igaz. Legalábbis esetemben nem. Én kitűnő életemben először az egyetemen voltam...

"Húzni: elképzelhető, h túlságosan nagy területet akarnak megtanítani, túlságosan szórt az anyag, nincs idő egy-egy rész alaposabb átrágására. Nem tudom. Az én időmben talán ez még nem volt akkora baj."

Mélység vagy a laposság/gondolkodás vagy magolás/formalizmus vagy analítikusság. Több előző hozzászolásomban feszegettem ezt a témát. Még annyit tennék hozzá, hogy a tanár alkata/gondolkodásmódja eldönti ezt a kérdést! Minden tanár csak a saját adottságainak/képességeinek megfelelően tud tanítani!

Természetes, hogy én is a gondolkodás pártján állok, de manapság ezt max. preferálni/jutalmazni lehetne a tanárok közt, de megkövetelni semmiképp. Majd idővel... 20-30 év múlva igen, ha elindulnánk ebbe az irányba.
@Én is akarok kommentelni:

Az igaz, h gyakoribbá és kiszámíthatatlanabbá kell tenni az óralátogatást. Ennek sokan nem örülnének, de valósabb képet kapnának a főnökök.

Jelzem, ha mindenkinél előre bejelentik, akkor is kiderül, ki csinálja jól, mert a kirakatórából is az tudja a jobbat megcsinálni, aki eleve jobb.

A nagymellű biológus kolléganőről lehet, h jó véleménnyel vannak a gyerekek, de miért biztos, h csak a melle miatt? Lehet, h jól is tanít, ne legyünk már előítéletesek: nagy mellel lehet csak igazán bioszt tanítani!;-]

De én ugye azt írtam, h "pl. gyerek 30%, szülő 20%, főnökeim 50% (MK-vezető, igh, igazgató).", vagyis ez csak 30% lenne, a többi a szülő és a főnökök.

Nem hinném, h ha mellkirálynő _mindhárom_ szempontnak megfelel, lenne vele különösebb gond.

Nálunk volt olyan infós, aki lazsált órán, csípték is a gyerekek, ám jól lepontozták azoknál a kérdéseknél, amik az órai munkára, az órai fegyelemre vonatkoztak, azaz a kérdőív elemzéséből kiolvasható volt, h ez a tanár pajtáskodással, lazulással éri el, h lájkolták őt.

@Corry:

Éppen azért kéne lecsökkenteni a bürokráciát a kkv-knél, h az érettségi után - felsőoktatás helyett - szakmát tanuló fiatalok később simán, egyszerűen tudják intézni a dolgaikat, azaz legyen vonzó villanyszerelő, tetőfedő, kőműves, burkoló, stb... vállalkozónak lenni. A túlzó módon bürokratikus eljárások ezt ellenmotiválják.
Sötét korom 2010.07.28. 10:31:16
"Én kitűnő életemben először az egyetemen voltam..."
Akkor lehet, h neked valami extra-bomba jutalom volt kilátásba helyezve(vagy már meg is volt?:D), ami ennyire motivált? :).
Nem tudom,akkoriba én is hajtottam a csajokat, de valamit nagyon elszúrtam, mert ez még főiskolai szinten sem volt elég motiváció.
Az ilyesmit, a motivációt általában nem szabad kihagyni, mint bármilyen elért teljesítményben az alapértelmezett képességek mellett beszámítandó +-t.. De ezt említettem is. Úgy tűnik, manapság a készleten levő motiválószerek mind legfeljebb rövidtávon hatnak. Az a baj.
@Vitáz van Bánegressy:
Nem, nem erről volt szó. Inkább arról, hogy egyetemen szinte minden tárgy ment (mert szaktárgyak voltak és érdekeltek), míg az általánosban pl. elsőben tornából már 4-es voltam. És ez csak rosszabb lett később... mivel olyan tárgyak voltak, amik egyáltalán nem érdekeltek. Pl. 8-ban az osztályfőnököm még továbbtanulásra sem javasolt. Szerencsére azért felvettek.
@Sötét korom:

"A teljesítmény mérése szerintem megoldható. Párhuzamosan kell kezelni a követelmények pontosításával és alapvetően a kimenet (felvételik/versenyek/egységes felmérők) ellenőrzésére gondolok."

Ez az iskolát méri, nem a tanárt. A tanárt nem minősíti, ha nincsenek versenyeredmények, vagy rosszak a felvételi adatok, ti. ez a bemenő szint gyengeségéből is fakadhat.
A tanár teljesítményét csakis a bemenő és kimenő szint összevetéséből tudhatjuk meg. Ezért lenne jó egy egységes kimeneti szintmérő 8-ban, mert ez lenne lényegében a középsuli bemeneti szintmérője.

A problémát az is fokozza, h valahol 3-3-4-4 órában oktatják 4 év alatt a matekot, míg a nyelvi előkészítőn volt olyan osztály, ahol 2-3-3-6-6 óra volt az egész osztálynak, mert a jobb eredmény érdekében mindenki a matekot választotta fakton.

Vagyis azt is kell nézni, ha az adott bemeneti/kimeneti eredményt milyen óraszámmal érte el a tanár.
Kéne csinálni vmi jó bonyolult képletet, amelyik mindegyik faktort figyelembe veszi!:o)) ...úgy, ahogy múltkor cikkeztek arról, h megalkották az ideális kézfogás képletét

index.hu/tudomany/brittudosok/2010/07/20/megvan_a_tokeletes_kezfogas_matematikai_keplete/

LOL, h egyeseknek mire van idejük!:-))
@Én is akarok kommentelni:

Jó ötletek, de az MK-vezető hatalma nem elég nagy, túlságosan együtt él a társaival, ezért inkább segítő+szervező funkciója van. A területvezetőnél kezdődik az, ahol már lehet keménykedni érdemben

@Sötét korom:

Adott munkahelyen hosszabb távon mindenkiről kialakul egy kép, ami általában valós is. Az újak megítélése viszont egy pár évig nehéz, és azt se feledjük, lehetnek olyanok is, h XY hétvégén is összejár barátkozni az ig.h-val meg ilyes...

Jó módszer lehetne az is, ami egyes színházakban van: évről évre megszavazzák titkosan maguk között az "Év színésze" díjat.
A 7. pontot (Mór, Edelény stb. gyenge eredménye) nem érdemes túldimenzionálni. ez csak annyi, hogy a jobb képességű gyerekek nem maradnak helyben, hanem jobb lehetőségekkel bíró nagyvárosi gimnáziumokba mennek. Edelényből pl. Miskolcra vagy Kazincbarcikára.
[i]- Rosszabbak, tehetségtelenebbek lettek a tanárok?
- Butábbak, alacsonyabb képességűek lettek a gyerekek?
- Motiválatlanabbak, kiégettebbek a tanárok?
- Motiválatlanabbak, lustábbak a gyerekek?[/i]

lehet, a tanári pálya presztízse az elmúlt 50-60 évben a tanári fizetések reálértékével együtt radikálisan csökkent. ma már nem vonzó értelmiségi cél a tanári pálya, hiszen az értelmiségi életszínvonal (legalábbis ennek a nyugati kultúrában vett értelem szerint) nem finanszírozható belőle. anno egy kétkezi munkás bérének nyolcszorosát vitte haza egy középiskolai tanár, ma ez az arány alig 1:1.

[i]- Kevesebb általános iskolát végzett gyereket szabadna felvenni érettségit adó képzésre? Túlságosan felhígult ez a terület?[/i]

tekintve, hogy jó 30 év alatt a szakképzés is tönkrement és a tankötelezettség 18 évre tolódott ki ez sem megoldás. előbb-utóbb mindenkit érettségit adó képzésre vesznek fel, tehát "a terület" szükségképpen felhígult.

[i]- Húzni kéne a matematika tananyagából? Sok a felesleges anyagrész?
- Növelni kéne a természettudományos tárgyak óraszámát?
- Jobban meg kéne fizetni az iskolai, ingyenes korrepetálásokat vállaló tanárokat? Jusson több pénz a felzárkóztatásra?[/i]

meg kellene teremteni a természettudományos tárgyak ismeretének piacát. én az ingyenes korrepetálások elvi ellensége vagyok, már csak azért is, mert a tanár (tehát a szakember) ingyenmunkáját elvárni egy bizonyos szempontból szemforgató piszokság.
ő is a piacról él.

a kedves szülőkkel kellene idejekorán megértetni, hogy a kölök ha nem tanul bizony meg fog bukni és nem átrugdalni minden éveben kettessel a hülyéket, hanem igenis rendesen megbuktatni.
hidd el, egy idő után kapkodnák a jó matematikatanárok telefonszámát, mert mindenki ugyanúgy akarna órát venni tőlük, mint ahogyan a jó nyelvtanárokat keresik a nyelvvizsga miatt.

[i]- Szigorítani kéne az iskolai fegyelmet? Az elmúlt évek diákjogainak túlhangsúlyozása (liberális iskola) az órai munka rovására ment?[/i]

inkább megfelelően ki kellene képezni a tanárjelölteket a fegyelmezési helyzetek helyes felismerésére és kellő begyakorlásával.

a liberális iskola nem azért gyengébb teljesítményű Magyarországon, mert rossz a tanárnak, hogy a diáknak vele szemben is érvényesíthető jogai vannak, hanem azért, mert senki sem készítette fel rá, hogy miképp kezelje ezt a helyzetet.a magyar felsőoktatás rettentően elhanyagolj a nevelési tárgyakat, gyakorlatilag még mindig a porosz típusú iskolát tekinti etalonjának.
ez hiba -- át kell alakítani a tanárszakos egyetemi tanrendet és a nevelési tárgyak (pl. didaktika, pszichológia, oktatáslélektan) gyakorlatiasabb oktatását kellene folytatni. Skandináviában már működik!

[i]- Legyen matematikából (esetleg még magyarból is a szövegértés miatt) országos vizsga a 8. tanév végén az előírt követelményekből?[/i]

nem hülyeség; mellette vagyok.

[i]- Szüntessék be a fejkvótarendszert, mert az bünteti a normális szintre alkalmatlan tanulók "kiszórását", s így gátja a többiek hatékony haladásának?[/i]

nem, a fejkvótarendszer alapvetően jó, pláne ha hozzávesszük, hogy az értelmi- és/vagy mozgássérült gyerekek besorolásánál úgynevezett szorzószámokkal dolgozik a rendszer, hogy elkerülje az ilyen nevelést is végző intézmények túllétszámát.

szigorúbb fejkvóták kellenének azonban, amelyek nem engedik a túllétszámot, ám ez az állami költségvetésből folyósított összeg arányos emelését is jelentené, hiszen a túllétszámos osztályok nélküli iskolákba még tanárok kellenének.

a gyermeklétszám lassú csökkenésével azonban ez az utóbbi probléma szép lassan elenyészik majd -- már amennyiben a fejkvóta értéke is arányosan emelkedik...
Fogyaszthatóvá kell tenni a matematikát, értelmetlen számtologatás az egész.
Valószínű a matekkönyv író is éhen halna, ha addig nem kapna enni, ameddig meg nem mondaná, hogy az életben hol használhatják az általa felvett matekpéldákat. Ráadásul a feladatok végeredménye ritkán egész szám.
Egy ország - egyszintű érettségi - fele felsőoktatási intézmény felvételi vizsgával.
laisses-faire (az angol így nevezi: a nem beavatkozás politikája) a pedagógia szerint pedig a ráhagyó (fejlődjön magától) nevelési módszert jelenti. Ez okozta az összes problémánkat az oktatási rendszerben és annak minden egyes területén. Ha nincs bárki előtt is valami elvárás, követelmény szint... akkor mihez képest lenne benne motiváció is? Nincs benne (nagyon ritka)... és ha nincs akarat, akkor nem is tesz semmi értékelhetőt. A gyerek tanulni akar addig, amíg értékelik; amíg helyeslik az erőfeszítéseit, és képességeket is csak úgy tud szerezni (bármire), ha segítik - azaz javítják, gyakoroltatják, rávezetik ...stb. Erre találták fel az iskolákat, ami az ismeretszerzés és elsajátítás helye (kellene legyen). Manapság viszont alig van ilyen intézmény, ahova úgy járnának a diákok , hogy ezt el is ismernék. Ugyanez áll a tanárképzésre (amit ugye szétvertek régen), tehát ők sem azért járnak egyetemre, hogy megtanuljanak tanítani. A leendő presztizs kedvéért sem, hiszen régóta nem veszik szakmaként számításba a pedagógiát (amihez feltétlenül ért és bele is ugat bárki) - egzisztenciális minősítése pedig szintén nem értékelhető (hiszen nincsenek a tanárok felé sem elvárások). Milyen kár, hogy a szakfelügyeleti rendszert megszüntették.
Elsőként ezt állítanám vissza, másodikként egységes elvárásokat dolgoznék ki; tantárgyi tudás követelményeit rögzíteném évfolyamonként (állítólag van, de ez nem igaz! legalábbis szarnak rá, hiszen alig felelnének meg ezeknek a tanulók - lsd. érettségi színvonaltalanság.) Harmadikként az osztálylétszámot csökkenteném és ezzel párhuzamosan berekeszteném a bolognai rendszerű képzést, azaz TANÁRKÉPZŐKET állítanék fel minimum 2 szakosakat az ált. isk.-ra , az egyetemeket pedig a középiskolai tanároknak. (jobb volt az a régi rendszer). Fizetésemelés simán, mert míg a pénz beszél, addig nagyobb renomét a világ legjobb tanerői sem képesek szerezni ... arról nem beszélve, hogy csak tessék kipróbálni manapság milyen meló 30 gyereket csak elviselni... rendszeresen köztük lenni, Kedves szülők! (akik a saját 1 vagy kettőtől is frászt kapnak a nyári szünetekben :))
Matekról pedig annyit, hogy védjem a középiskolai tanerőket - ha az alapok hiányoznak... akkor nem lehet csodát tenni. Kell egy pár készség a matekhoz is, mint a tesihez, énekhez, rajzhoz, íráshoz, olvasáshoz - mindenhez! De tanulás nélkül és gyakorlás híján semmi nem megy.
@Sötét korom:

Én úgy tudom, h az orvosoknál olyan a teszt, h a lehetséges válaszok száma (A, B, C,...) 4 és 6 között mozog, és nem lehet tudni, h abból hány jó (lehet 1 jó, de lehet, h 2 vagy 3).

Ha valaki egyetemen csak 40%-ra tudja az elméleti kémiát (magkémia), attól még baromi jó kémiatanár lehet.

Sajnos én másképpen tudom (egy bennfentes pletyka alapján) a két analízis tanszéknek az egyébként teljesen érthetetlen létét: az egyik a sémita, a másik a nem sémita.
Tanárszakon váltott évekkel kapta meg hol egyik, hol másik tanszék az analízist, ami kb. 150 diákot érintett. Ha vki bukott, nagyon megszívta, főleg akkor, ha a kevéssé formalizált (sémita) tanszékről bukott a túlformalizált (nem símita) tanszékre. Az igazság az, h én baromi elégedett voltam az enyémmel, a sémitával. Lempert László volt az előadóm, s ma sem tudnék jobbat elképzelni nála, hatalmas koponya. Nem tudok olyanról, aki ne szerette volna, aki nem ismerte volna el, mint tanárt is.

Sajna kiment Amerikába pont azután, h velünk végzett:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Lempert_László

www.mta.hu/index.php?id=421&no_cache=1&LANG=h&TID=887&cHash=c1562bbeed
@Vitáz van Bánegressy:

Az nagy baj, h adott iskolán belül is számít, h ki lesz a matektanárod, de sajna igaz: számít, pedig egy iskolán belül a közös tananyagbeosztás, közös egyebek lehetőséget adnak az efféle különbségek kicsinyítésére.

Képesség: borzasztóan számít, de a szorgalom legalább annyit. Előfordul, h a jóképességű épphogy átmegy, mert lusta, mint a főőőőd, és olyan is van, h az alig-alig képességű 4-es lesz, mert baromi sokat gyakorol, és mindent megtanul, amit beléver az ember.

Az nagyon jó meglátás, h a tanár motiválatlansága baromira át tud menni a gyerekre. A minimum az, h eljátszom a lelkesedést, a jobbik esetben még az is vagyok.:-)

Én is úgy gondolom, h a délutáni korrepetálást (ami a gyereknek ingyen van a suliban) versenyképesen kéne megfizetni azzal, amit az ember maszekban tart. E szempontból sokat segít a 16%-os adókulcs, mert eddig egy-egy túlóra bruttójából kb. 46% maradt zsebben, az meg össze sem mérhető összeg azzal, mint amit maszekban meg lehet keresni ugyanabban az időben.

A fejkvótarendszernek nekiment Hoffmann, jól teszi, de ez se lenne jó, ha teljesen eltörölnék, mert akkor meg alig maradna motiváció a lemorzsolódás csökkentése irányába. Vmi jó kis öszvér kéne.

A fegyelemhiány abból is adódik, h ma egy tanárnak jóval nehezebb mezőnyben kell versenyképesen érdekesnek lenni, mint régen. A mai világ annyira pörgős érdekességekben (internet, kábeltv-k, mobil, stb...) , h ezek után nagyon nehéz matekkal érdekesnek lenni. Persze nincs más választás, mert a fegyelmező eszközök zömét kiirtották a tanár lehetőségei közül.
@Sötét korom:

"tornából már 4-es voltam"

Iratkozz be karatetanfolyamra! ... ....levelezőn:o)))
@_drc_:

"A 7. pontot (Mór, Edelény stb. gyenge eredménye) nem érdemes túldimenzionálni. ez csak annyi, hogy a jobb képességű gyerekek nem maradnak helyben"

Akkor viszont ne legyen helyben szakközép (gimi), hanem csináljanak szakiskolát!

"ma már nem vonzó értelmiségi cél a tanári pálya"

Régen vidéken szinte minden tanár szolg.lakást kapott. Ez elég jó vonzerő volt, és olcsóbb megoldás is, mint a magasabb fizetés, hiszen kivált egy 40-50ezres albérletet, ám a munkáltatónak még sincs annyiban, hiszen a lakó megőrzi a lakás állagát és fizeti a rezsit.

Sztem hibas volt 16-ról 18-ra emelni a kötelező oktatás idejét.
Én inkább az ált. isk. elvégzését tenném kötelezővé, valódi kimeneti vizsgával. És ha a delikvens 16-ig nem végzi el, és kiszáll, akkor nyista cspótlék.

Az ingyenes oktatást félreérted! Az iskolai korrep/felkészítő legyen a gyereknek ingyen, de a tanár legyen érte versenyképesen megfizetve. Most erre nincs pénz, ezért aztán nőtt a esélyek egyenlőtlensége.

"a kedves szülőkkel kellene idejekorán megértetni"

Sajnos nehéz rájuk hatni, mert pont azok nem jönnek el szülőire/fogadóra, akiknek kéne.

"a liberális iskola nem azért gyengébb teljesítményű...."

Az van, h minél kisebb a gyerekek IQ-ja + EQ-ja, annál kevésbé műxik a liberális metódus, mert a partnernak tekintést arra használja a kölök, h visszaéljen vele. Ami műxik a Fazekasban Pesten, az nem működik Edelényben.

A baj az, h a tanárok pszichológiailag rugalmatlanok. Ugyanazt a pedagógiát tolják rá különböző igényű osztályokra. Fontos lenne, h a tanár fegyelmezési repertoárja széles spektrumú legyen, és mindig ahhoz az eszközhöz nyúljon, ami a legadekvátabb az adott társaságra. Bizony valahol csak a poroszos módszer válik be, ami azért nem feltétlen jelent elnyomást, inkább azt, h vannak szigorú szabályok - amelyekről nem nyitunk vitát - , és az következetesen betartjuk, betartatjuk, és nem basztatjuk azt, aki nem hágja át.

Miért hülyeség a 8-dikos kimeneti vizsga? Miért? Indoka ezer, de mi az ellenérv?
@kszabo:

"Ráadásul a feladatok végeredménye ritkán egész szám."

Nekem meg épp az a bajom, h túl sokszor az, és ez nem éppen életszerű.
Amúgy egyetértek, de vannak már jó kísérletek: a
"Színes matematika" tankönyvsorozat egész jó lett.

@térfél:

Nem nagyon tudok belekötni, de azért a szakfelügyeleti rendszer hatóköre és intézkedési lehetőségei tisztázandók. Az ördög a részletekben van.

Érdemes végiggondolni, h ha a szakfelügyelőt az állam adja, akkor a finanszírozást is át kéne állítani erre az önk.-i helyett. Nem csodálkozom, h az önk.-ok szabadulni akarnak az iskoláktól. Jelenleg ált. a megyére tolják. Jobb lenne államilag, mert a megyék gazdasági ereje erősen eltérő, márpedig ha a megyéken van az iskola dolga, akkor sosem lesz ebből országos szintű esélyegyenlőség.
@malacz69【ツ】rettegéselemző:

"Miért hülyeség a 8-dikos kimeneti vizsga? Miért? Indoka ezer, de mi az ellenérv? "

mondom:

"nem hülyeség; mellette vagyok."

=))

Mennyi? 30. Mi 30? Mi mennyi?