Főoldalra

utolsó 3 hsz

  • picur3ka: Gyere elo, malacz! Hat igen, csak az oktatas maga egy nagy tema lenne. Nyilvan, ahogy a XX. szaz... (2013.10.17. 01:27) Tényleg kevés?
  • Corry: @VIC20: Csatlakozom. Volna tényleg mondóka, mert gyakorlatilag minden össze lett zagyválva, néha... (2013.09.11. 19:20) Tényleg kevés?
  • VIC20: Hát, akkor béke poraidra, Malacz. Jó volt olvasgatni az írásaidat. :( (2013.07.23. 10:00) Tényleg kevés?
  • Utolsó 20

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Eddigi posztok

Agyzaj

Szeretek tanítani...
Néha öröm, néha kín, és valamikor egyszerűen csak vicces... Az iskola a storyk kifogyhatatlan tárháza, az oktatás pedig mindig van annyira nyavalyás, hogy vitatémát adjon. Szóval ez egy tematikus blog a tanárságról, a tanításról.

facebook

dinamika

Friss topikok

  • picur3ka: Gyere elo, malacz! Hat igen, csak az oktatas maga egy nagy tema lenne. Nyilvan, ahogy a XX. szaz... (2013.10.17. 01:27) Tényleg kevés?
  • malacz rezignált: @aDingo: :))) Személyeskedő logikája, amivel győztesnek hozza ki magát, remek hangulatba hozott.... (2013.05.14. 09:38) Játszani is engedd!
  • latin szerelő: Másképpen megoldva: Két idő van: a "most" és a "régen". Most András X éves, Béla (70-X) éves Rége... (2013.02.08. 15:59) Törd a fejed! 3.
  • Én is akarok kommentelni: @malacz69 rezignált: Nocsak! Végre valami előrelépés, hogy a jogászok sem fizetnek ha itthon mara... (2013.01.03. 06:16) Orvosképzés, ahogy én csinálnám
  • Netuddki.: @malacz69 rezignált: Baromság! Nyilvánosság, átláthatóság, nyomon követhetőség, személyi felelőssé... (2012.07.31. 12:14) Kettő az egyben: pazarlás és pénzhiány

szavazás;-)

Malacka jó fej blogger?
Hát persze, tök fej!
Óóó igen, igen-igen!
Faja fickó, yesss!
Oui, oui, oui, oui.
Miazhogynagyonis!
  

"Itt az idő" az oktatásban is

2010.05.20. 18:50 | malacz rezignált | 18 komment

Címkék: reform tanár oktatáspolitika

Hoffman Rózsa ismét beszélt, és ha ő beszél, azzal nekünk, középiskolai tanároknak is dolgunk van, elvégre Orbán Viktor is megerősítette: a középfokú oktatásban számíthatunk legnagyobb változásokra.

Hoffmann lesz az oktatás elsőszámú embere, ezért kijelentéseit mindenképpen komolyan kell vennünk. A hölgy láthatóan határozott, és a liberalizmus vadhajtásait szívesen visszanyesegetné. Hát most lesz rá módja, s majd meglátjuk, mire jut vele. Mindenesetre nem lesz könnyű dolga, de ha beválik egy-két kardinális javaslata, hitem szerint jobbá válik az oktatás, ami leginkább a hatékonyságban fog megmutatkozni.

Lássuk az MTI hírt, mit is mondott voltaképpen!


Hamarosan új, az oktatást érintő törvényeket szeretne a leendő kormányzat elfogadtatni az Országgyűléssel, mintegy száz intézkedést terveznek bevezetni - jelentette be Hoffmann Rózsa, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője egy csütörtöki budapesti konferencián.
 
  Szükség van a nemzeti alaptanterv reformjára is, amely ismét számba veszi a műveltség elemeit és beviszi az oktatásba. A tantervnek erősítenie kell a nemzeti és egyetemes alapműveltséget - hangsúlyozta a szakpolitikus a Magyar Tudományos Akadémián rendezett "Hogyan lehet a felívelést segítő igazi szárny az oktatás?" című tanácskozáson.  
 
Hoffmann Rózsa kifejtette: az iskolák funkciója a tudás, a kultúra értékeinek közvetítése, illetve az, hogy "a köz javát is szolgálni képes gyerekeket neveljen". Az is nagyon fontos - tette hozzá -, hogy az iskolákban hivatásukat teljesítő szakemberek végezzék munkájukat, "a köz bizalmát élvezve".
 
Meglátása szerint az utóbbi időkben az iskolákban a megszerzett tudás színvonala jelentősen romlott, ez a köz- és a felsőoktatásban egyaránt tapasztalható. Emiatt a közoktatásban különösen nagy hangsúlyt kell kapnia az erkölcsre és tudásra nevelésnek, valamint a személyiségfejlesztésnek. Ugyancsak problémának nevezte, hogy megromlott a pedagógusok társadalmi megbecsültsége.
 
Az oktatási szakpolitikus rámutatott: a kedvezőtlen tendencia megállítása úgy lehetséges, ha a magyar oktatás erősségei - a tradíció, a sokszínű iskolarendszer és a "pedagógusok állhatatossága" - újra hangsúlyosak lesznek.
 
Hagyomány alatt azt kell érteni, hogy a pedagógiai kultúrának "értékei, céljai, követelményei és visszajelzései vannak". Ez utóbbi azt jelenti, hogy a tanulókat teljesítményüktől függően dicsérni vagy büntetni kell. E nélkül nincs személyiségfejlődés - jegyezte meg -, majd hozzátette: a nevelésben az "ötször annyi dicséret, mint büntetés" elvének kell érvényesülnie.
 
A sokszínű iskolarendszerrel kapcsolatban elmondta: differenciálásra van szükség, a gyermekeknek meg kell találniuk azt az iskolatípust, amely a legjobban megfelel érdeklődésüknek és képességeiknek. Például ha egy 14 éves tanuló jó kézügyességű, de nem érdeklik az elméleti tárgyak, ez utóbbiakat nem szabad túlzottan erőltetni. Mivel ezt a szempontot nem vették figyelembe korábban a döntéshozók, a szakiskolákból "kihullott" a tanulók 30 százaléka - hívta fel a figyelmet.
 
Hoffmann Rózsa az iskolák közötti átjárhatóság megkönnyítését is kívánatosnak tartja, ahhoz, hogy a gyermekek az iskolaválasztás után "ne zsákutcába lépjenek be", hanem válthassanak, ha ezt egyéni fejlődésük vagy életkörülményeik indokolják. Ezt egyebek mellett az iskolák fogadókészségének növelésével kell elérni - vélekedett.
 
A kereszténydemokrata politikus szólt a tehetséggondozásról is, amelynek intézményes és egyéni formáját ki kell dolgozni az iskolarendszerben - tette hozzá.
 
Kitért arra: a pedagógusoknak olyan életszínvonalat kell biztosítani, hogy pályájuk megélhetést biztosítson számukra. Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy az ország gazdasági teherbíró képessége gyenge, de az új kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy "megszűnjön az az áldatlan állapot, hogy egy pedagógus házaspár két gyermekkel nem tud megélni".
 
El kell érni, hogy növekedjen a pedagógusok tekintélye, hogy "a nemzet napszámosaiból a nemzet lámpásaivá váljanak". Nem tartható az sem, hogy kizárólag írott tesztek alapján kerül be valaki a pedagógusképzésbe, feltétlenül szükséges a pályaalkalmasság mérése, és meg kell változtatni a pedagógusképzés struktúráját is - közölte.
 

Bookmark and Share
       

A bejegyzés trackback címe:

https://agyzaj.blog.hu/api/trackback/id/tr832018684

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ez az akadémián tartott "Szárny és teher" konferencia? - Minden anyag elérhető már rajta, ahogy élőben elhangzott, kivéve a két eljövendő illetékeséét!
Köszönöm szépen a linkeket, nem sok időm van ilyesmit olvasni, de végigpörgettem az előadások fóliáit, Csapó úré különösen tetszett.

Külön érdekes volt a "hozzászólások" rovat és én itt külön kiemelném az Eötvös Loránd Fizikai társulat nevében hozzászólót, mert a természettudományos tantárgyak oktatása mind a prioritás oldaláról, mind a tanárok elöregedése oldaláról nagyon nagy gondot jelent, ebben mélységesen egyetértek a hozzászólóval.

Ezen a linken lehet megtalálni a hozzászólásokat:
oktataskonferencia.npsoft.hu/node/2

Nagyon érdemes ezeket is elolvasni, szerintem. Nekem egy kis reményt adnak ezek az emberek, mert az elmúlt időszakban, gyermekeim iskoláztatása során szerzett tapasztalatom az volt, hogy nagyon sok jó és értékes ember dolgozik a pedagógusi pályán a teljesen összekutyult zavarodott viszonyok ellenére.

Remélem, komoly változások jönnek.
Egyetértek.
Csak annyit még, hogy bizony a pedagógusoknak is oda kell tenniük magukat. Biztos a "társadalmi megbecsülés" (vagy tán anyagi?) hiánya miatt alacsony a színvonal, de ki tudja, hogy esetleg nem fordítva van-e a dolog? Vannak iskolák, ahol a szegényes körülmények ellenére is tudnak valamit adni a diákoknak - tapasztalatom szerint egy-egy régi vágású pedagógusnak, vagy "miliőnek" köszönhetően.
A képzés mindenesetre kb. szar.
Nagy-nagy tisztelet a kivételnek.
Nem szűnik meg a szöveges értékelés az iskolákban, csupán a szerepe változik a jövőben - mondta Hoffmann Rózsa [...] a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában. Hoffmann úgy módosítaná a közoktatási törvényt, az osztályzást ismét generálissá tenné, a szöveges értékelést pedig rábízná az iskolákra.

"Amelyik iskola ezt sikeresen alkalmazta, a jövőben is folytathatja, ám emellett osztályoznia is kell, mert az egyértelmű és érthető" - mondta.

Hoffmann újra lehetővé tenné, hogy már a másodikos gyerekeket is megbuktathassák, emellett megszüntetné, hogy a szülő beleegyezése is kell ahhoz, hogy egy gyerekkel évet ismteltessenek. Az a kisgyerek, aki a második év végéig nem tanulta meg az írás-olvasás és a számolás alapjait - azaz nem rakta le az alapot a későbbi tanulmányaihoz -, annak jobb, ha megismétli az évet. A pedagógus ezt a döntést megfelelő türelmi idő és sokféle felzárkóztató törekvés sikertelensége után hozza majd meg a szakember szerint.

Ha nem lehet az évet megismételni, annak van egy nagyon rossz üzenete: nem kell a kötelességet teljesíteni - ez volt a fő probléma a korábbi évek rendszerével - érvelt Hoffman Rózsa. A törvény változásával azt szeretné üzenni a gyerekeknek: teljesítsd a feladatodat, mert képes vagy rá, ám ha nem sikerült, kapsz egy újabb lehetőséget. A kötelesség nem teljesítése viszont nem lehet következmények nélküli.

-------------------------------------------------

MALACZ69:

Én egyetértek vele, ugyanis az ellenzők azon érve, miszerint frusztrálja a kicsit a bukás, marhaság, mert ha úgy megy 3. és 4. osztályba, h nem tud semmit, akkor éppen az fogja frusztrálni, h ő lesz a hülyegyerek a többiek között.

És jelzem, akik buknak, azok általában nem azok a típusok, akiket ez frusztrál, továbbá a normálisan haladó tanulóknak is van érdekük, és pedig ez abban áll, h a tanárnő ne folyton a lemaradottakkal foglalatoskodjon órán, hanem esetleg nekik adjon plusz feladatot. Aki tanít, az tudja, egy osztályban nem lehet egyszerre folytonos korrepetálást és tehetséggondozást is tartani, pláne 30-34 fő létszám esetén.

A másik idióta érvet tegnap hallottam az ATV-n Osztolykán Ágnestől (LMP), aki szerint mindenkit meg lehet tanítani a jelen keretek között az elégséges szintre, ez pusztán tanári lelkiismeret és szakértelem kérdése.

Na bazz, ez komoly? Fogalma sincs...
A lányom azóta tanul jól, amióta osztályozzák. A százalékokat mindig lefordították a bátyjai jegyekre, de mivel az nem került be a naplóba, nem motivált.
A buktatással mélyen egyetértek, mert az elején buktatva még kevesebbet kell behozni, mintha ötödikben ragadna a gyerek úgy, hogy nem is tud olvasni.

Azzal is egyetértek, illetve kiegészítenm a Malacz hozzászólását, hogy tulképpen kikre is "hegyezzük" ki az oktatási rendszert? Kicsit kiferdítve a dolgot ha az a cél, hogy inkább maradjon a többség is hülye és ezáltal ne szegregáljon senkit, hanem olvadjon össze, akkor ez az ország megnézheti magát.

Nem vagyok tanító, de így látatlanban az a sejtésem, hogy ez az LMP-s hölgy nagyon kevés tanulságos szülői értekezleten járt. Ez azért is fontos, mert az oktatás egy kétszereplős játszma, van egy ember aki tanít és van egy aki tanul és meg akarja azt a bizonyos dolgot tanulni. Ha nem akarja, akkor a tanár a feje tetejére állhat nem fog sikerülni neki...
Kedves Corry,

sztem biztosítani kell az elit iskolák létét már egészen alacsony életkortól is (pl. 3. osztálytól), bár az már önmagában is szegregál, mert ugye abba nem járhatna akárki. Tehát én tképpen híve lennék a képesség szerinti elkülönítésnek, hiszen ez mindkét fajta gyereknek jó, főleg ha biztosítjuk az átjárhatóságot:

jó a gyengéknek, mert nem kerülnek folytonos frusztráló kontrasztba a zsenikkel; és jó a zseniknek, mert nem húzza őket vissza az a tény, h csak lassabb haladás biztosítható osztály szinten az odajáró gyengébbek miatt.

Persze, az elit iskolák bizonyára sokakat irritálnának, de ha biztosítjuk az oda nem járóknak a potenciális bekerülést, amennyiben később érve kiderül, h ők is oda valók lennének. Az már húzósabb, h aki ott nem teljesít, azzal mi legyen...

Nem hozható létre minden vidéki kisvárosban, községben külön elit iskola, de akkor is van lehetőség iskolán belül 2. osztály után létrehozni egy elit osztályt, vagy ha ez sem megy, akkor biztosítani kell a forrásokat tehetséggondozásra: szakkör, külön órák.

Lényeg a lényeg: meg kell becsülnie az országnak a tehetségeit már kis kortól, és nemcsak Budapesten, nemcsak a Lauder iskolában

Üdv.
Részletek a mai Népszavából:

"[...] Hoffman szerint az iskolában meg kell erősíteni a nevelést, amelynek „a testre, lélekre, szellemre és erkölcsre” kell irányulnia, a jelenlegi túl liberális a törvényi szabályozással szemben, ahol a diákoknak túl sok joga van, a pedagógusoknak viszont kevés a lehetőségük a fegyelmezésre. „Ostobaság és hiba lenne, ha nem nyúlnánk vissza azokig az időkig, amikor nagyon jól működött az iskolarendszer”[...]

Hoffmann Rózsa erősítené a kötelességteljesítést mind a gyermekek, mind pedig a szülők esetében: „Az egész magyar társadalomnak az a legnagyobb baja, hogy a kötelességek nem teljesítését sokan egyáltalán nem érzik bűnnek. Feketegazdaság, adócsalás, lopás, korrupció, a munka elutasítása és segélyekből élés - és folytathatnám a sort” - fogalmaz. A miniszter benyújtott törvényjavaslata az általános iskola második osztályától való buktatás ismételt bevezetése és a pedagógusi fegyelmező jogkörök visszaemelése mellett az iskola nevelő, értékadó funkcióját hangsúlyozza - mely nem csak a kötelező erkölcs- és etikaoktatást szorgalmazza, hanem a hittant is.

[...] „Meg kell teremteni a normaszegő tanulók büntetésének lehetőségét: a közösségre bizonyítottan veszélyes fiatalokat kis létszámú osztályokban kell nevelni, képezni” - áll a programban. A Hoffmann által sokszor kezdeményezett új Nemzeti Alaptanterv (NAT) pedig egyrészt a nemzettudatot szeretné erősíteni a tanulók oktatásakor, másrészt a kötelező kerettantervi iránymutatásban a párt által képviselt értékrend jelenik meg. Hoffmann nyíltan a kompetenciaelvű oktatás ellen foglal állást[...]
[malacz69: esztet nem vágom, mire írják]

Kötelezővé tenné az emelt szintű érettségit a felsőoktatásba jutáshoz és csak a hallgatók felének biztosítaná az államilag finanszírozott képzést."
Ezt már láttad, malacz?
hetivalasz.hu/itthon/az-erettsegi-csillagaszati-koltsege-kiveri-a-biztositekot-29465/

Az érettségi rendszerébe is bele kéne nyúlniuk már, tarthatatlan ez a túlburjánzó rendszer!
@latin szerelő:

A cikk lényegesebb állításaival egyetértek, de nem önteném ki a babát a fürdővízzel, azaz ahogyan vizsgáznak, azt megtartanám, de hogy mikor és miből engednék vizsgát, azt bizony felülvizsgálnám. Néhány esetben elég lenne középszinten csak az írásbeli, illetve csak a szóbeli.

Pl.: fizika --> csak írásban,
rajz--->csak szóban, de gyakorlattal

-------------------------------

MÁS! Most találtam a levelezésemben:

A PSZ szerint aggályos a KDNP által benyújtott közoktatási törvénymódosítás, mert az önkormányzatokat arra ösztönzi, hogy közoktatási intézményeiket egyházi fenntartásba adják.

[...]eltörölnék azt az öt éves moratóriumot, amely alatt jelenleg az átadó önkormányzatoknak kell állnia az egyházi iskoláknak járó alapnormatívát kiegészíto támogatást.

Mint ismeretes, Magyarországon az egyházi iskolák száz százalékosan a központi költségvetésből kapják a támogatást, és ha egy önkormányzat úgy dönt, hogy átadja iskoláját valamelyik egyháznak, további öt évig még neki kell fizetnie az alapnormatívát kiegészítő támogatást. Ez zárja ki [malacz69: sztem nem kizárja, csak megnehezíti], hogy a helyhatóságok anyagi motiváció miatt próbáljanak megszabadulni az alapfokú közoktatási intézmények fenntartásától, mint kötelezően ellátandó feladatuktól.

Ugyanakkor a vatikáni megállapodás azért született, hogy Magyarországon érvényesüljön a lelkiismereti és vallásszabadság. Ennek megfelelően a szülő maga dönthesse el, hogy állami, egyházi, vagy egyéb fenntartású intézménybe járatja-e gyermekét.

[...] Ezzel azonban egyrészt épp a szülő és a diák döntési szabadsága veszne el. A szülők és a diákok alkotmányos alapjoga korlátozódna illetve sérülne. Másrészt [...] Az egyházi intézményekben foglalkoztatott pedagógusokkal szemben általában elvárt a vallási elkötelezettség. Ennek pedig lehet az a következménye, hogy az egyház által átvett intézményben nem minden pedagógust fognak alkalmazni.

[...]

Budapest, 2010. május 20., Pedagógusok Szakszervezete
@malacz69【ツ】rettegéselemző:

Az elit iskola az egyik véglet. Az is kell, hogy a tehetségeket tudják gondozni és a tehetséges gyerekek ne "zavarják" a kevésbé tehetségesek fejlődését. (úgy értve, hogy a kevésbé tehetségesnek is jusson a maga milliőjében sikerélmény a tanulásból)

Én a fordítottjára is gondoltam, tehát ne butítsuk le az összes iskolát a leghülyébbek szintjére, csak azért, hogy ne legyen szegregáció. Mert eddig úgy éreztem ez volt a cél.
@Corry:

Én úgy saccolom, h kb. a felső és az alsó 5%-ot lehetne külön kezelni. A felső 5%-nak biztosítani a gyorsabb haladás feltételeit külön osztályokban, esetleg elitiskolákban, az alsó 5%-nak pedig alacsony osztálylétszám mellett, gondos pedagógusi segítséggel biztosítani a potenciális felzárkózást, az alapműveltségek megszerzését.

Régen voltak a kisegítő iskolák, ami nyilván nem illett a liberális oktatási szisztémába, de valamilyen más, korszerű módon nem ártana újjáéleszteni.
De hogyan?

Üdv.
@malacz69【ツ】rettegéselemző:

Sajnos, ehhez nem értek. Tanítottam ugyan, de az más volt, felnőtteket satöbbi. A gyógypedagógiához nem tudok igazán hozzászólni.

De van azért itt más is, pl. a szakoktatás. Ma mindenki diplomás lufihámozó akar lenni, és a termelő üzemek pedig egyszerűen meg vannak fojtva, mert a nagy munkanélküliség közepette létszámhiánnyal küszködnak.
Köszöntelek Pedagógusnap alkalmából, és köszönt téged Hoffmann Rózsa is:

„Tisztelt Ünneplő Pedagógusok! Kedves Kollégáim!

Első szavaimmal azokhoz a kollégákhoz szólok, akik ma is, ahogyan napok óta, természeti katasztrófák és viharkárok közepette állnak helyt számos településen, küzdenek az iskolákba, otthonokba betörő árvízzel, s mentik, védik tanítványaikat. Áldozatos kitartásukért, példamutató helytállásukért fogadják szívből jövő köszönetemet, hálámat!

»Azért vagyok pedagógus, hogy a természetnek nyers gyémántját szép vigyázattal csiszoljam kristályba.« - ez Németh László hitvallása.

Pedagógusnap alkalmából köszöntöm minden pedagógus kollégámat, a gyémántcsiszolókat! Köszönöm elkötelezett, magas színvonalon végzett munkájukat, mindennapos helytállásukat!

Ma már tudományos kutatási eredmények sokasága igazolja, amit mi mindig is tudtunk: a magas színvonalú iskolarendszer, a jó iskola kulcsfontosságú szereplője a pedagógus.

Tapasztalataim szerint ma a pedagógusok közérzete nem jó. Következménye ez az utóbbi nyolc évében hozott oktatáspolitikai rendelkezéseknek, amelyek a nevelés szerepét elhalványították, a nevelő kezéből pedig kivették azokat az eszközöket, amelyekkel munkáját következetesen és hitelesen végezhetné.

Hitem és meggyőződésem, hogy az iskola mindenkor értékteremtő és kultúrateremtő intézmény, amely nem elégedhet meg azzal, hogy szolgai módon, pusztán megrendelői igényeket teljesít. Hiszem, hogy a gyermeket szeretni és biztatni kell, hogy egészségesen fejlődjön, s az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban biztonságot nyújtó érzelmi környezetet kell teremteni számára képességei szabad kibontakoztatásához. Szívleljük meg azonban Eötvös József gondolatait is, amelyek a meleg, óvó szeretet mellett a kötelességre nevelés szükségességére és fontosságára intenek.

»Kinek senki sem parancsol, az bizonyosan magának sem fog tudni parancsolni. Ki az életben kötelességeit csak hosszú okoskodás után, s csak akkor teljesíti, ha azoknak megszegésére éppen semmi okot nem talál, nem fogja teljesíteni kötelességeit. Éppen ezért szükséges, hogy a gyermek jókor megszokjék bizonyos dolgokat kötelességének tekinteni.«

Kedves Kollégáim! Oktatási államtitkárként munkatársaimmal azért fogok dolgozni, hogy minden gyémántcsiszoló pedagógus megkapja azt a társadalmi megbecsülést, amit a nemzet jövőjéért munkálkodva megérdemel: s nem mint a nemzet napszámosa, hanem mint a nemzet lámpása.

Ehhez kérek minden kedves kollégámtól bizalmat, együttműködést, s kívánok mindannyiuknak egészséget, erőt, a rövidesen megkezdődő nyári hetekre pedig jó pihenést!” (MTI)
@Don T. Boy:

Köszi a köszöntést!:-)

»Azért vagyok pedagógus, hogy a természetnek nyers gyémántját szép vigyázattal csiszoljam kristályba.«

No meg azért, h a természetben szétszórt szemetet összeszedjem, és újrahasznosítva értéket teremtsek belőle.
Bocs!;-]
@malacz69 rettegéselemző:
Nagy marhaság ez a Pl. fizika csak írásban!

A fizika oktatás legfontosabb értelme a világunkról alkotott szabatos gondolkodás, fogalomalkotás, beszéd megtanítása.
Erről csak írásban, ráadásul csak teszt formájában számot adni igencsak nem elegendő. Ugyanez érvényes az egyéb természet- és társadalomrajzi tárgyakra is: a matematikára, a kémiára, a biológiára, az egészségtanra, történelemre - s természetesen magára a nyelvre. Csak ezeken keresztül biztosítható a biztos nyelvismeret és a mindenki számára egységes, világnézetileg semleges modern tudományos világkép elsajátíttatása. Márpedig ez az iskola legfontosabb feladata.
Természetesen ehhez az út az egyéni készségek és képességek közösségben történő megismerésén, megismertetésén és fejlesztésükön keresztül vezet.

Továbbá ne mossuk össze a jó iskolát, az elit iskolát és a tehetségek iskoláját! A jó iskola többek között foglalkozik a tehetséggondozással, a különféle szintű tehetségek kiválasztásával, tehetségirányítással, ... . Egy társadalomnak elemi érdeke, hogy gondoskodjon a tehetségekben rejlő lehetőségek kiaknázásáról, azaz kihasználja speciális fogékonyságaikat egyes fontos emberi tevékenységek iránt.

Az elit iskolák léte - tény. Lehet szeretni, nem szeretni. Létük úgy nem jó, ahogy nem jó, hogy vannak (nagyon) gazdagok és (nagyon) szegények. Az elit iskolák a gazdagság mentén alakulnak ki. A gazdagok automatikusan alakítják ki az elit iskolákat. A (gazdaságilag és ideológiailag) elit iskolák torzítják a tehetség és képességek szerinti érvényesülés lehetőségét.
Ezért a közoktatás egész rendszerének kell mindenki számára a szükséges tudást biztosítania. Persze ez további hosszú elemzést igényel.

Az elit iskolák torzító hatásai ellen törvényileg nemigen lehet fellépni, mint ahogy az emberek közötti gazdasági egyenlőtlenség ellen sem. Ezt nem gondolták át eléggé a "kakaóbiztos számítógépeket" a központba helyező látszatreformjaikkal a "vallásos" liberálisok, s az utánuk kullogó "vallásos" szocialisták. Most nehogy másféle vallásosság és elfogultságok irányítsák az intézkedéseket!
Az iskolai közösségteremtés szükségessége semmiképp sem jelentheti a világnézet elsődlegességét a világképpel szemben. Sem azt, hogy a világkép elemeiből csak a minket érdeklő részekkel foglalkozunk, csak azok elsajátítását követeljük meg igazán gyerekeinktől. Ahogy értelmezésem szerint @Don T. Boy kettős hozzászólásában frappánsan rámutat arra, hogy a széplelkeskedés igencsak kevés.
@paligreg:

Középszinten nincs értelme a fizika kísérletnek!

A tanuló egészen primitív kísérleteket mutat be az előre bemagoltak közül. Eközben az elnök vagy odamegy---> addig pl. töriből mások felelnek az elnök jelenléte nélkül;
vagy nem megy oda az elnök---> az történik, amit csak akar a tanár.

Emelt szinten legyen kísérlet, az okés.

Mellesleg:
a fizika írásbeli kész katasztrófa!
Ha jól rémlik, van benne 20 tesztkérdés, amelyik mindegyikében 3 választási lehetőség van. Egy jó választás = 2 pont.
Ha a gyerek tippel, kb. minden 3-dikat, azaz 7-et talál el, ergo 14 pontot szerezhet a tanuló anélkül, h bármit tudna. Hiba.

Az én fogalmaim a következők:
1. Jó iskola

Olyan iskola, ahol nagy a bemenő és kimenő tudás közötti színvonal, azaz nagy a hozzáadott érték. Tehát e mérce szerint az is lehet jó iskola, ahová viszonylag gyenge gyerekeket vesznek fel, de ehhez képest aránylag sokat hoznak ki belőlük. A hozzáadott érték mérése és elérése számtalan módon lehetséges, ezekről írtál te is, egyetértek a felsorolt értékekkel.

2. Elit iskola

Ahová csak komoly szűrő után juthat be a tanuló, és az iskola legfőbb céljai közé tartozik a maximális felvételi arány (közel 100%), és a versenyeztetés ("versenyistálló").

3. Félig magániskolák

Olyan iskolák, ahol megkapják a fejkvótát, de a kötelezettségeken túl jelentős többletszolgáltatásokat nyújtanak, és ezért tandíjat kell fizetni. (Jelenleg több ilyen iskola működik, s a tandíj havi 15ezertől 100ezerig változhat.)

Egyetértek azzal, h ne legyen most megint egy új vallásos oktatás, de nem értek egyet azzal (igaz, ezt nem is mondtad), h az erkölcsi nevelés/oktatás a jelenlegi szinten maradhat. Erkölcsöt nemcsak az értékek direkt kommunikálásával lehet, hanem rengeteg mással:
dráma módszer (megbeszélve),
közösségi tevékenységek (kirándulások, múzeum- , színházlátogatások, stb...)
egyéb

Üdv.