Főoldalra

utolsó 3 hsz

  • picur3ka: Gyere elo, malacz! Hat igen, csak az oktatas maga egy nagy tema lenne. Nyilvan, ahogy a XX. szaz... (2013.10.17. 01:27) Tényleg kevés?
  • Corry: @VIC20: Csatlakozom. Volna tényleg mondóka, mert gyakorlatilag minden össze lett zagyválva, néha... (2013.09.11. 19:20) Tényleg kevés?
  • VIC20: Hát, akkor béke poraidra, Malacz. Jó volt olvasgatni az írásaidat. :( (2013.07.23. 10:00) Tényleg kevés?
  • Utolsó 20

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Eddigi posztok

Agyzaj

Szeretek tanítani...
Néha öröm, néha kín, és valamikor egyszerűen csak vicces... Az iskola a storyk kifogyhatatlan tárháza, az oktatás pedig mindig van annyira nyavalyás, hogy vitatémát adjon. Szóval ez egy tematikus blog a tanárságról, a tanításról.

facebook

dinamika

Friss topikok

  • picur3ka: Gyere elo, malacz! Hat igen, csak az oktatas maga egy nagy tema lenne. Nyilvan, ahogy a XX. szaz... (2013.10.17. 01:27) Tényleg kevés?
  • malacz rezignált: @aDingo: :))) Személyeskedő logikája, amivel győztesnek hozza ki magát, remek hangulatba hozott.... (2013.05.14. 09:38) Játszani is engedd!
  • latin szerelő: Másképpen megoldva: Két idő van: a "most" és a "régen". Most András X éves, Béla (70-X) éves Rége... (2013.02.08. 15:59) Törd a fejed! 3.
  • Én is akarok kommentelni: @malacz69 rezignált: Nocsak! Végre valami előrelépés, hogy a jogászok sem fizetnek ha itthon mara... (2013.01.03. 06:16) Orvosképzés, ahogy én csinálnám
  • Netuddki.: @malacz69 rezignált: Baromság! Nyilvánosság, átláthatóság, nyomon követhetőség, személyi felelőssé... (2012.07.31. 12:14) Kettő az egyben: pazarlás és pénzhiány

szavazás;-)

Malacka jó fej blogger?
Hát persze, tök fej!
Óóó igen, igen-igen!
Faja fickó, yesss!
Oui, oui, oui, oui.
Miazhogynagyonis!
  

Stip-stop, állatvédők ne figyeljetek most!

2008.12.20. 08:37 | malacz rezignált | 17 komment

Címkék: cool story diák tanár

Van egy járművem, autónak aligha nevezném, mindenestre benzinüzemű, Otto-motorral hajtott, és a kasznija – mely különös anyagból van gyúrva, mint a kommunisták - sem igen rohad, amibe dobozolták vala egy ma már nemlétező országban. Minthogy nincs kedvem az értékét duplájára növelni extra beruházásokkal, hát nem teszek rá téli gumit. Így viszont arra kényszerülök, hogy télen autóbusszal közelítsem meg a munkahelyem, a megye legnagyobb középiskoláját. Legnagyobb, összevontak benne vagy hetet-nyolcat...

Az bizonyos, ezeken a reggeli járatokon jócskán akad embersűrűség, és bizony, ha az emberállatra is vonatkoznának az állatszállítás állatvédelmi szabályai, nem kis büntetést kéne fizetnie a Gemenc Volánnak. Az Európa uniós előírások szerint ugyanis egy embertermetű állatnak saccperkábé 0,6-0,7 négyzetméternyi hely járna. Az okés, hogy azon szerencséseknek, akiknek sikerült ülepüket alátámasztani, megvan az előírt alapterület, nodeviszontám az állóhelyeken heringmódra zsuppolódóknak, jó ha 0,3 négyzetméternyi kijön lúzer egyedenként. Na b+, utazzunk!

Nekem is csak ez a falatnyi zsebterep jut minden alkalommal, aminek azért jelentős előnyei is vannak, továbbá hasznos időtöltés a tapasztalat- és információszerzés, mi több, a szórakozás területén:

- Ha netán rosszul lennék, nem tudok úgy elesni, hogy bármilyen komolyabb sérülést szenvedjek...
- Ha szerencsém van, kellemes keblek, gömbölyded popók dörgölőznek spontán hozzám;-)
- Megismerhetem az iskolámban tanuló egynéhány diák őszinte véleményét kollégáimról, esetleg magamról is, ha szemét a talpán hordja  a kis szemét;-)
- Feltérképezhetem a környék reggeli szájszag repertoárját, miáltal későbbiekben már hunyt szemmel is kiigazodok utastársaim között...
- Statisztikát készíthetek, melyből megállapíthatom, hogy kamaszkorban a „ba...g, köcsög, ku...a, p...a, szopás, stb.” szavak használatának mekkora a percenkénti sűrűsége. Ebben a statisztikai mintavételben különösen bájos szerepet tölt be az a rubrika, ahová a kislányok által elhangzott „f....m, f.....at” kitételek kerülnek...
- Ha netán a kórházi járatot csípem el, tökéletesen kiképezhetem magam a különböző betegségek tüneteiből...
- Ha a mellékútvonalon megy a járat, mely hullámos, mint a szélfútta holt-Duna, akkor lábam kissé megrogyasztom, „close your eyes” póz fixálva, miközben az Alpok lankái közé röpít képzeletem, és sílécekkel a lábamon a lesiklást élvezem. Virgácsaim akár egy tökéletes lengéscsillapító, úgy követik le az út domborulatait, miközben törzsem szinte vízszintesen siklik tova. Idén is megspóroltam egy sítúra árát... 

Bizonyára még igen sok hasznos és lényeges szempont kimaradt a felsorolásból, de tán ennyi is elegendő ahhoz, hogy meggyőzzem állatvédő barátainkat, hogy véletlenül se jusson eszükbe ezzel a kérdéssel foglalkozni, pontosan elég, ha megmaradnak a libatömés betiltásának - hangos hápogással történő - követelésénél, és a malacszállítás során fellépő túlzott állatsűsűség elleni lankadatlan protestálásnál.

Bookmark and Share
       

A bejegyzés trackback címe:

https://agyzaj.blog.hu/api/trackback/id/tr36832756

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hát Malacka, ez aranyos volt!:)))

Jót röhögtem, különösen a síelős résznél, mert ahogy látom, az az út az iskolád felé, megfelelhet a leghúzósabb, jó technikát megkövetelő, fekete pályának!:))))

Én - gyakorlott síelő lévén - az Alpokban bármikor bevállalom, de ahogy elnézem, a Gemenc járat nagyobb kihívás lenne !:)))))
Kedves Hölgyválasz!

A tömött buszon való sielés-érzéshez kell ám csak az igazi szenzibilitás és elvonatkoztatási képesség. Képzeld csak el, milyen jól kamatyoz ez másutt:-))

Üdv.
a síelős részen én is szakadtam :D

a fiatalok káromkodáskultúrája pedig bámulatra méltó! én ha tanár lennék biztos iratnék egy dolgozatot amiben fel kell sorolniuk az összes csúnya szót amit ismernek.

ez a kúl animáció (dinamika) amúgy mit ábrázol?
Hello Test!:-))

Én inkább olyan dogát iratnék velük, amiben azt kell felsorolni, hány gyönyörű, választékos, romantikus, stb... kifejezést/szót ismernek, ugyanis azt könnyebb lenne átolvasni/javítani...:-)) /mán a rövidségére gondolván ugyebár.../

A cool animáció a suliban lévő, 1024*768 felbontású flateken nem igazán jön össze, szaggat a vonal.
Egyébként halvány szellentésem sincs, mi az, de jól néz ki:-))
Találgassunk!

Mondjuk lehet egy ogre lüktető szíve:-)) Tudod, a Shrek!

Üdv.

Ps.: Eredetileg azt az animációt akartam feltenni, amin egy pingvin elsétál egy másik mellett, az meg egy laza mozdulattal háton lapítja, s ezzel a vízbe taszajtja, csak az 420kb, így betöltésnél túlságosan lassíthat, meg korlátozott a megabájom is egy gigára, amit most le is öblítek egy sörrel:-)
szia malacka, buék + na akkor újrakezdted a sielést :-DDDDD ma...
a volán-ikszpírienszet mindenféle bejáróként szintén sajátélményű tapasztalatnak gyűjthettem be :-D , a 7-es buszról nem is szólva. :-) annyi, hogy mivel én, hmm, félek vagy hogy mondjam, teljesen kihalt vonatokon utazni, nem is gondoltam anno, hogy visszasírom eccer a volánt még. aztán lőn a német vonatokon, amikor lecserélték mindet olyanra a környékünkön, hogy nem átjárható 2 kocsi, és a vonatvezetőhöz se lehet zárt falilag átmenni, hogy megfogalmaztam, hogy az, amikor egy vonaton totál egyedül utazok, annál a volán is jobb. azaz amikor a teljes tömeg én magam vagyok, az a legrosszabb nekem, ezek szerint :-D
Kedves Liidiiia!

Hát egy kihalt vonat is lehet rémálom, van tapasztalatom ez ügyben:
egy olyan vonattal jöttem, aminek est fél11-kor volt érkezése, és hát 10 felé elég fura alakok szálltak fel rá csoportosan. Sokat hangoskodtak, és feltűnő volt az agyonszolizottságuk;-)))
Szóval betojika volt, tehát vonatban jobb egy feles, de azé zsufi ott se legyen.

Buszon viszont imádom (imádnám) ha senki nem lenne az aurámban, mert jelen helyzetben min. 6-8 ember, ha r=0,6méter szerint veszem az aura sugaram:-) De télleg!

A tömegben iszonyú magányos lehet az ember, én ezt szoktam érezni egy zsufi plázában. A magány számomra az, ha senki nem figyel rám, mindenkinek minden fontosabb, mint én. Ez nem egocentrizmus, pusztán minimális szeretet éhség. Az igazi magány a szeretet nélküliség.
Nah, az még egy full zsúfolt busznál is székletebb:-)

Üdv.
szia malacka,
jaja, üres vonaton a potenciális felszállóktól is félek, ja és, ha fáradt vagyok, akkor a képzeletem kedves katasztrófa-szcenáriókat tud felhozni. egyik pl, hogy mi van, ha valaki csörgőkígyót vett éppen, és itt feledte ebben a kihalt kocsiban... :-DDD

a szeretet nélküliség a legeslegeslegrosszabb, jaja. ha szeretet alatt elfogadást értünk itt. és az elfogadásnak egyik lényeges eleme a figyelem. szal értem sztem mit mondasz, hogy ez nem egocentrizmus, sztem sem az.

a zsufi plázák engem pihentetnek, ha nagyon fáradt vagyok. megnyugszom attól, hogy látom, hogy mennyi mindenféle szín van, olyan egy pláza, mint egy felnagyított színes hulló konfetti-eső. pluszz attól is lenyugszom, hogy mennyi mindenre nincsen szükségem, és szeretem figyelni az embereket, de a legtöbbüket csak vizuálisan, azaz sokszor úgy, hogy ne kelljen interakcióba lépnem velük, és a plázákban sok van belőlük, de még nem az aurámban :-D . bár az, hogy értékelve figyelek, sztem az alapbeállításom (nekem is :-) ), de szeretem az értékelést kikapcsolni időnként, és csak nézni, és a plázákban ezt szeretem csinálni.

"A magány számomra az, ha senki nem figyel rám"
számomra az, ha senki nem lát. azaz, ha csak egy szerep van rajtam, amire a másiknak szüksége van, a saját performanszához, de lényegében mindegy neki, ki a közönsége, csak legyen valami élő, emberforma szubsztancia, aki ránéz(ni láccik). ezért azután a legnagyobb magányérzetem mindig akkor van, ha egy ilyen helyzetbe kerülök 1 vagy x db másik emberrel.
nah, most látom, hogy ha a figyelem definícióünk ugyanaz, akkor az utolsó bekezdésben ugyanazt mondom, mint te is az utolsódban, sztem. :-)
a japó metrós link nem műxik nekem
Kedves Liidiiia!

"ha szeretet alatt elfogadást értünk itt."

Meg még annyi minden mást... elfogadás, figyelem, önzetlenség az irányomban, segítség a dolgaimban, gondoskodás, meghallgatás és visszacsatolás, stb...

A plázákban én azért érzem jól magam, mert látva a sok tárgyi hívságtól beájult embert, amint jobbnál-jobb vételek után kajtat, én teljesen megnyugszom, h hát azért én mégis mennyivel különb vagyok, meg hát ezekhez képest mennyivel jobb az értékszemléletem, stb... amiben azért van egy jókora önbecsapás, mert lehet, h én is velük együtt űzném a plazma tv-ket, meg hyper-szuper cuccokat, ha volna mivel, és nem lennék egy f... lúzer:-))))

Jut eszembe:
Kolléga, túl a Dunán és túl az ötvenen, 30 év munkaviszony után, megbecsült középiskolai tanárként, egyetemi végzettséggel, osztályfőnökként 125ezer nettót vitt haza legutóbb.
Nesze neked életpálya modell! Köszönjük Magyarország! (Elvették a havonta adagolt 13. havi 1/12 részét már most!)

Vissztérve:
A plázákban azért utálkozok is, mert irtóra rá vagyok kattanva a műszaki menőkre, el tudnék költeni simán jónéhány millkát fasza Hi-Fi-re (vagy még inkább: audiofil cuccokra, az magasabb kategória). Szóval imádom a menő audiovizuális ketyeréket, de pénz rá nyista. Azért nem rossz az itthoni szerkom, se tv-ben, se másban, de elég frusztráló, h ott a szemem előtt a vágy tárgya, de pénzem trágya, hiába vágyva:-)

A videó nálam szuperul megy, és ezt vontam le belőle:

A japcsik irtó egy lüke nép, tele vannak mindenféle idióta szokással, de nagyon lehet bírni őket. A videón azt a hülye szokást látjuk, h a metróban arra alkalmaznak embereket (kocsiajtónként pontosan 3-at), h betuszakolják az embereket a tömött kocsiban, ahol kb.30cm*50cm hely jut majd neked, az emberek között még egy gombostű sem tudna leesni, de szó szerint ám.
Namostan, a 30cm*50cm, az éppen 0,15négyzetméter, kb. negyede annak a helynek, ami az EU-ban jár 1 db kb. 70-80kilós szállítmányozott állatnak.
Bravó!

Nagyon jól tette Test et., h idehozta ezt a csemegét, piszokul on-ban volt a posztban! THX

Üdv.:-))
szia malacka,
:-DDD a htárs ilyen keleti harcművészetben vezeti le a napi stresszt, és volt egy jófej japán mestere, aki mindig mondogatta (névelők és ékezetek nélkül :-D ), azzal a keleti típusú félmosollyal, hogy "japanok ezt így csinaljak, japanok nem normallisak" :-DDD . plusz gyerekkoromban szülőpukkasztásból én is judóztam egy ideig (a balett mellett, amit a család "szorgalmazott" :-D , szabadon választható kötelező foglalkozásként :-D ).

a szeretet nekem egy pozitív érzés, azért írtam elfogadást. "a szívben élő kép" lényege, hogy a másikat tisztelem, alapvetően "igen-t" mondok a lényére, és ez a nyitó lépés a szeretetben, a többi lépés ezután jön, de azok is mind mind nagyon fontosak persze, hajjjaj. :-) sztem :-)

plázák, hmm. bennem asszem a dél-portugáliába gyakran menő eltunyult gazdag angolok hozzák fel ezt a "francba, nekik lehet" érzést talán ilyen módon. tök fura, hogy lehet egy idegen országot annyira szeretni, mint dél-portugáliát, de bár biztosan nem telepednék le ott, ez tuti, de tök gyakran vágyom oda. mondhatni állandóan. van is egy falu honlapja, ahol rendszeresen csekkolom kedvenc környékem időjárását és ügyeit is. :-D ez totál irracionális és illogikus így, de én viszont a technikai cuccok iránti rajongást nem tudom elképzelni, kicsit sem.
:-)
Kedves Liidiiia!

Abszolut jogos és jó meglátás, h az elfogadás az út a szeretethez, ahogy írod, a "nyitó lépés".
Sőt, az elfogadás a nyitó lépés a boldogsághoz is!

Ha el tudom fogadni azt, ami felett nincs hatalmam, amit nem tudok megváltoztatni, sok keserű csalódástól tudom megóvni féltve őrzött nyugalmam, békém... ...boldogságom.

"a technikai cuccok iránti rajongást nem tudom elképzelni, kicsit sem."

Azt hiszem, én az embert csodálom benne, a zseniális alkotot. Számora teljesen felfoghatatlan pl. egy olyan dolog, h egy picinyke pendrive képes eltárólni 64 giga bájtot, amire talán a komplett magyar irodalom ráférne megfelelő formátumban (pl. pdf).

De nemcsak a műszaki zsenicuccok tudnak lenyűgözni, hanem a különleges építmények, hidak, felhőkarcolók, stb... is. Egyszóval minden, amit nem bír felfogni csökött agyam, amiről a székely bácsi mondása jut eszembe, midőn a zsiráfra nézett az állatkertben:
"Ilyen állat pedig nincs!"
És mégis van, zseniális dolgokat alkotnak emberek, csodát érzek, ha belenézek egy szgép vagy egy 250gb-os DVD videó belsejébe:-)

Persze ugyanez az érzés kerít hatalmába egy-egy művészeti tárgy látványától is. Sőt, egy-egy zseniális írás is magával ragad. És akkor még a nagyszerű sportteljesítményekről nem is szóltam...

Ez mind-mind arról szól, h csodálatos lény az ember, egészen különleges képességekkel ruházta fel őt az Úr, vagy ha tetszik, az evolúció.

Üdv.:-)
szia malacka,

"az elfogadás a nyitó lépés a boldogsághoz is"
amennyiben az élvezet és a boldogság között különbséget teszünk (nettó utóbbi tartalmazza nettó előbbit, de fordítva nem), akkor az elfogadás sztem egy szellemi hozzáállás, aminek az érzelme a boldogság. sztem :-)

az ember sztem is nagy csoda, de méretes árnyékkal. hajjjszal mindkettő. :-)

számomra a vágyakozásban benne van, hogy szeretnék olyat (pl havi repjegyet és kérót dél-portugáliában :-) ). de a csodálatban ez nincsen benne, annak örülök, de nem szeretném hazavinni. a tekknikai cuccokkal van ez, hogy számomra mindenki varázsló, aki ezekhez ért, a közbármit meg mindenkiének tartom, így a magaménak is érzem, pl a hidakat én is nagyon szeretem, és csodálom, meg jaja, egy halom mindent, de ezekben nincsen benne a birtoklási vágy. talán a közellevési vágy ehhez-ahhoz igen, ami még nem birtoklás.

"az Úr, vagy ha tetszik, az evolúció"
lehet, hogy talán: vagy a kettő együtt :-)))
Hello Liidiiia!:-)

Sztem az ember a legcsodálatra méltóbb és egyútttal legelvetemültebb jellemvonásokat is felmutatni tudó állat.
Mondjuk a malacok kivételek, ők egészen humanoidok:-)

Hát mi, férfiak, birtoklásvágyóbbak vagyunk, ez már szent. De azért nem kóros nálam, meg nem vagyok mániás se, aki mindig cseréli a műszaki cuccait az újabb verziókra. Ameddig műxik, addig használom. Ha meg nem, javítani próbálom. De ha vmit veszek, akkor inkább jót, vagy semmit.

Viszont a nők, tapasztalatom szerint, a cipőkből és táskákból nem bírnak annyit venni, amennyi után le tudnának nyugodni. Minden nő a világ összes cipőjét és táskáját birtokolni akarja, csak azt nem, ami a szeme alatt kezd felcseperedni 30 után:-)))

Üdv.
szia malacka :-) . egyáltalán nem gondoltam arra, hogy a birtoklási vágy nemektől függő lenne, sztem nem az. nameg rólad sem gondoltam azt, hogy téged ez olyan végzetesen jellemezne. csak a fogalmi tisztaság jegyében kifejtettem nézeteimet arról, hogy a csodálat és a birtokolni vágyódás az én szókészletemben nagyon más fogalmak. :-) a nőkröl alkotott táska-vásárlási tapasztalatodat nem osztom teljesen, vagyis más tapasztalatokkal láccunk rendelkezni :-D . ismerek ilyen nőszemélyeket, de sokat olyanokat is, akik meg nem ilyenek.

a szem alatti táskanövekedés iránti nem rajongás :-DD sztem megint nem nem-függő.

dehát vár ránk a belső szépség ragyogtatásának kora, ahogy majd idővel kifut alólunk a külső szépség, és a természet meg a life felteszi a nagy kérdést, hogy na, mutassad, hogy belső szépséget építettél-e mostanáig?
te nem láccol rossz versenyzőnek így elképzelt "kép" alapján ebben.
szal, hajrá nekünk :-) .
szia :-)